Ünnepélyes keretek között emlékeztek meg Dr. Füssi-Nagy Gézáról, a Magyar Afrika Társaság egykori alapítójáról szeptember 25-én, Sárospatakon.

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának kiállítótermében Tamás Edit, az intézmény igazgatója üdvözölte a megjelenteket, akit nagy örömmel töltött el az érdeklődés az „Afrika tárgyai Sárospatakon” címet viselő kiállítás megnyitója iránt. Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Füssi-Nagy Géza életműve az Afrikával foglalkozó tudományos élet és a civil szervezetek munkájának alapköve. Az egykori alapító három és fél évtizedig tevékenykedett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén, aki 1992-től az egyetem kutatási programjának vezetője. A tudományos életben folytatott munkálkodása mellett mindig szükségesnek tartotta a magyar nép Afrikáról kialakított ismereteinek bővítését. Sok tudományos és ismeretterjesztő előadás alkotója és kivitelezője volt, mellette azonban még ennél is több szakmai bemutató, kiállítás, konferencia és Afrikával kapcsolatos esemény köthető Füssi-Nagy Géza nevéhez. A kutató és nyelvész 1992-ben megalapította a Magyar Afrika Társaságot, amelynek legfontosabb feladata a hagyomány és a modern értékekkel, jelenségekkel és problémákkal kapcsolatos ismeretek összegyűjtése. Hét évvel később tevékeny tagja volt a Tanzánia Barátai Alapítványnak is, amely szervezet színeiben részt vett Buru kerületében a római katolikus egyház felújításában és a püspökség területén található leány középiskola építésében. Halála után úgy tűnt, hogy munkája a semmibe vész, hiszen 2007-ben az afrikanisztikai kutatási program megszűnt. Nem sokkal ezután azonban ismét megkezdődött az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a mesterképzési szak akkreditációja, majd 2016-ban teljesült Füssi-Nagy Géza egykori álma: a Magyar Tudományos Akadémián létrejött a Magyar Afrika Albizottság. A társaság elnöke szólt arról, hogy a civil szervezet tevékenysége során már tizenkilenc orvosi missziót indított Afrikába, a huszadikat pedig most készítik elő. Számtalan humanitárius- és gyermektámogatási programokat valósítottak meg a kontinensen. Balogh Sándor egy közmondással tisztelgett az egykori kutató és nyelvész emléke előtt: “Azt mondják az ember tudás nélkül olyan, mint a zebra csíkok nélkül. Az egykori alapító tudást hagyott hátra azért, hogy a jövőbe ne legyünk csík nélküli zebrák.” Az ünnepélyes megnyitó után a résztvevők megtekintették a kiállítást, majd a sárospataki Rákóczi-vár udvarán a Serengeti Troupe társulat mutatta be műsorát a nagyközönségnek.