Magyarország, Budapest – Megérkezett Budapestre Olesegun Obasanjo Afrika egyik legbefolyásosabb politikusa, aki ugyan ma már nem visel hivatali tisztséget, de így is hallgatnak a szavára. A nigériai exelnök a hatodik Afrika Summit vendége. Az Afrika Tanulmányok segítségével mutatjuk be.
Nem hivatalos adatok szerint 1937-ben született Nigéria Ogun nevű tartományban. 1958-ban csatlakozik a hadsereg kötelékéhez, harcol az elhúzódó polgárháborúban, majd részt vesz a hatalmat megdöntő, 1975-ös katonai puccsban is. 1976. február 13. és 1979. október 1-je között az ország teljhatalmú katonai vezetője. 1979-ben oroszlánrészt vállal a második köztársaság alapjainak lefektetésében, az ország demokratikus választásokra való felkészítésében. Politikai-katonai hatalmáról a voksolás eredményének megfelelően lemond, a kiépülőben lévő demokrácia azonban rövid életűnek bizonyul: 1983-ban újabb katonai puccs ragadja magához a hatalmat, Obasanjo háttérbe kényszerül.
A kilencvenes évek elején, szintén szervezett fegyveres akcióval, hatalomra kerülő katonai vezetés letartóztatja az emberi jogok eltiprása ellen szót emelő Obasanjot, aki csak 1998-ban szabadul ki a börtönből. Az 1999-es választásokon, 62 évesen, végül mégiscsak elindul jelöltként az Emberek Demokratikus Pártja színeiben. A szavazatok összesítése alapján 62,6%-os többséggel Nigéria elnökévé választják. Első államfői megbízatásának jelentős részét külföldi utakkal tölti, elsődleges célja a világ szemében visszanyerni Nigéria hírnevét.
61,8%-os aránnyal a 2003-as országos voksolást is sikerrel veszi, muzulmán vallású ellenfelét végül a vártnál simában győzi le. Az ellenzék, és választások tisztaságával megbízott nemzetközi megfigyelők azonban visszaélésekről számolnak be, egyes, gyanús eredményeket produkáló térségekben, Obasanjo és politikai mozgalma, a Demokratikus Párt, a szavazatok 100%-át kapja.
Második elnöksége során a gazdaság növekedése ugyan jelentősen felgyorsul, közben azonban országos szinten is élesednek a Nigéria több régiójában fegyveres összecsapásokhoz vezető vallási-etnikai konfliktusok, egyúttal a korrupció általánosodása is egyre komolyabb visszaélésekhez vezet.
A hatályos törvényekkel ellentétben harmadszor is megpróbálta jelöltetni magát a soron következő választáson, azonban a Képviselőház nem fogadta el módosító javaslatát, így mandátumának lejártakor kénytelen volt végleg befejezni aktív politikai pályafutását.