Magyarország, Budapest, - Magya rországnak van mit mondania, Magyarországnak van mit átadnia Afrikának. A közös siker reményében. Ezt az üzenetet fogalmazták meg a VI. Afrika Summit résztvevői a nemzetközi tanácskozás első napján.

A víz-, élelmiszer- és energiaellátás okozzák a legnagyobb gondot Afrikában, és ezeket a kihívásokat együttesen kell kezelni, mert ezek egymással szorosan összefüggő problémák - mondta Olusegun Obasanjo korábbi nigériai elnök Budapesten.

A Kihívások és válaszok - Magyarország Afrika sikeréért elnevezésű kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján a politikus kijelentette: a kihívásokat alaposan meg kell vizsgálni, hogy eldönthessék, milyen módon lehet a leghatékonyabban megoldani őket.
A konferencia jelentőségét növeli, hogy abban az országban rendezik meg, amely az EU Tanácsának soros elnöki posztját tölti be - mutatott rá, hozzátéve: bármire is jussanak a résztvevők az eseményen, az biztosan hozzájárul az EU és Afrika közötti kapcsolatok fejlődéséhez.
Fernanda Guerrieri, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezetének (FAO) főigazgató-helyettese hangsúlyozta: az élelmiszerellátást azért is nagyon fontos biztosítani, mert ennek hiányában egyetlen országban sem garantálható a béke és a stabilitás.
Az országoknak együtt kell működniük, hogy a világon mindenkinek ugyanolyan jogokat és lehetőségeket biztosíthassanak - vélekedett. Úgy látta, a gazdasági mutatók javulása, a gazdasági fejlődés önmagában nem elég ahhoz, hogy egy adott ország állampolgárainak helyzete jobb legyen, ehhez a szabadság kiterjesztése is elengedhetetlen. 
Emlékeztetett arra: a világ népességszáma rohamosan nő, és ugyan egyre több ember él városokban, a mezőgazdaság továbbra is fontos marad, ezért ezt is szükséges fejleszteni. Fel kell készülni a várható változásokra a népesség számát és összetételét illetően - hívta fel a figyelmet.
Fernanda Guerrieri szerint a fejlődő országok egyik legnagyobb problémája a befektetések alacsony szintje.
Nemcsak az EU, hanem az ENSZ is egy komoly dilemmával áll szemben, el kell döntenie, hogy az ipari célú, például a bioüzemanyagok termelésére fókuszáló mezőgazdasági termelést támogatja vagy az élelmiszergyártásra összpontosítót - fogalmazott Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára. Kifejtette: előbbit az energiaellátás biztonsága, utóbbit pedig a népesség növekedése indokolja.
Az államtitkár szerint integrálni kell a külgazdasági és a külpolitikai stratégiákat, és ezekben pragmatikus megközelítést kell alkalmazni. Intenzívebbé kell tenni Magyarországnak az afrikai országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait is - hangsúlyozta.
Horváth Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a magyar EU-elnökség központi eleme a víz, amely Afrikában is stratégiai kérdés. Komoly kihívásként említette az élelmiszergyártás támogatását, a fenntartható vízgazdálkodás megteremtését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
A helyettes államtitkár felidézte: Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagsági pozíciójára pályázik, ezzel a poszttal hatékonyan képviselhetnék a fejlődő országok érdekeit is.
Hajji Hassan Nakabaale, az ugandai alelnök gazdasági főtanácsadója előadásában arra hívta fel a figyelmet: Afrikának vannak nyersanyagai, ásványkincsei és emberi erőforrása, Európától azt várják, hogy segítsen abban, miként lehetne ezekkel az adottságokkal növekedést elérni.