Földrészek és természeti kultúrák napjait rendezi sorban a kecskeméti Állat- és Növénykert… Vendégségbe hívja mintegy a távoli tájak természeti és kulturális „örökségét”, jelenét és jövőjét azzal, hogy „tematikus napokat” szervez. A júniusi hétvégén, mikor Afrika volt soron, több is történt annál, hogy kisebb csoportok, akik a játszókertben vagy a növénykert sétányain hűsöltek éppen, „bekalandoztak” egy-egy percre tigris-simogatni, puputevét paskolgatni, kígyót vagy skorpiót lesni. A vendégeket a park nyitott terében helyet foglaló színpadon afrikai zene és tánc is fogadta: az Afrobreakz dobosai és az Akassa tánc-csoport tradicionális afrikai ritmusokat követő szekciói próbálták „bemozgatni” – már-már sikerrel. Persze, az alföldi ember, főként ha kellően meleg van, nem kapkod akármiért…, de a több mint egyórás produkcióba többen is kívánkoztak a nézők táborából, vagy csak ritmikusan mocogtak, remélve a harmóniát…
Kecskemét, ha melege nem is éppen afrikai, késznek mutatkozott afrikaiasulni. A tánc, a djembe-szó és a dobosok szólói keveseket hagynak érintetlenül. A legközelebbi kecskeméti Afrikába már talán többek sereglenek – akik pedig ezt is kihagyták, méltán sajnálhatják…
Ide kattintva látogthatnak el a vadaspark weboldalára: http://www.zookecskemet.hu/
Magyar részről a Szegedi Ságvári Endre Gimnázium és a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium érdeklődött a lehetőség iránt és hamarosan el is készült a levelezni vágyó tanulók listája.
Guineában a megyei oktatási igazgatósággal egyetértésben a fővárosi Koloma és a Boulbinet állami középiskolákra esett a választás.
Guineai részről, az iskola kezdéskor, november közepén (az elnökválasztások miatt a szokásosnál egy hónappal később kezdődött a tanév) majd' minden tanuló feliratkozott a levelezni vágyók közé. De a kezdeti lelkesedés szinte áthághatatlan nehézségekbe ütözött, hiszen a két kijelölt iskolában nincs egyetlen számítógép sem. Ha lenne, akkor se lehetne használni, hiszen nincs áramszolgáltatás sem. A tanulók pedig még nem láttak számítógépet, se közelről, se távolról.
Igaz, legalább elbeszélgettünk Magyarországról és az osztályteremben összezsúfolódott diákok nem fogytak ki a kérdésekből. Az egyik legérdekesebb kérdés így szólt :
- Történelme során Magyarország is volt gyarmatosítva?
Az ártatlan kérdés valójában burkolt célzás volt arra, hogy az emberiség története az erősebbek hegemóniájáról szól, amit hívhatunk így vagy úgy, a lényeg marad a gyengébbek leigázása. Megemlítettem hát a mongolok, a törökök, az osztrákok és az oroszok uralmát felettünk és válaszom osztatlan elégedettséget keltett, hiszen bebizonyosodott: mi is voltunk legyőzöttek és ez további közös vonást jelentett oszágaink között.
Bíztattam őket, hogy a levelezés egyben nyelvgyakorlást jelent és fejleszti a helyesírást, a fogalmazást.
A levelezési cím meghatározása nem jelentett gondot a tanulók számára. Számítógép közelbe kerülni viszont annál inkább. A rákövetkező hetekben a legelszántabbak egyszer-egyszer ellátogattak az internetes "kávézókba", ahol fél óra 3 000 frankba kerül, megtanulták a billentyűzetet és az egeret használni. Páran írtak is a magyar diákoknak. Azóta nyolc hónap telt el. A kérdésemre, hogy ki levelezik rendszeresen, mindössze ketten emelik fel a kezüket.
Bár nagyon szerény ez az eredmény, én annak is örülök, hogy ezek a gyerekek Európa térképén habozás nélkül ráböknek Magyarországra és azt is tudják, hogy a főváros Budapest.
Guinea fővárosában az állami iskolák egyharmadában nincs megoldva a vízellátás, felében az áramszolgáltatás és az átlagos osztálylétszám 115 tanuló.
A Mahatma Gandhi Emberi Jogi Egyesület szervezésében a bicskei Menekülteket Befogadó Állomáson került megrendezésre a 60. Nemzetközi Menekült Nap 2011. június 20-án. Az előadók megosztották menekültüggyel kapcsolatos gondolataikat, valamint beszámoltak eredményeikről, jövőbeli feladataikról. A nagy érdeklődést kiváltó és sikeres konferenciát színes sport és kulturális programok zárták.
A Nemzetközi Menekültnapot (World Refugee Day) 2000-ben hozta létre az ENSZ Közgyűlése, azóta minden évben június 20-án ünneplik világszerte. 2001-ben ezen a napon volt az 1951-ben elfogadott „A Menekültek Jogállására Vonatkozó Genfi Egyezmény” aláírásának 50. évfordulója. Június 20-a pedig egybeesett az „Afrikai Menekültek Napjával”, melyet már 2000 előtt is számos országban megtartottak, így az Afrikai Egységszervezet jóváhagyásával a két esemény összeforrott és ma már a világ menekültjeinek kiemelkedően nehéz helyzetére hívja fel mindannyiunk figyelmét.
„Ez a nap tisztelgés a világ menekültjeinek lelkiereje és bátorsága előtt” – foglalja össze lényegre törően az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága magyarországi képviseletének honlapja.
A Nyugat-afrikai ország - immár demokratikusan választott kormányával - hatalmas érc-, és ásványvagyonával 2011-re a befektetők kiemelt célpontja lett. Az ország logisztikai adottságai ugyan még szerények, de ez gyorsan megváltozik, hiszen egy 1000 km-es normál nyomtávú vasút szerződését írták alá májusban. Az infrastruktúra fejlesztése a szomszéd országok ellátása szempontjából is érdekes, hiszen többen függnek a Conakry kikötőtől.
Kaland és kutatás – megemlékezés egy magyar Angola-kutatóról, Dunaföldváron
Hosszú évtizedes kutatómunka és szakmai felkészülés előzte meg annak a kiállításnak a létrehozását, amelyet szakmai konferencia és ünnepi megnyitó kísért június 10.-én pénteken a dunaföldvári Vármúzeumban.
Sebestyén Éva és a dunaföldvári Városi Művelődési Központ együttműködéséve , több támogató és társszervező hozzájárulásával születethetett meg az a kiállítás, amelynek célja Magyar László életútjának és munkásságának bemutatása.
A szövegrészekben, térképekben bővelkedő kiállítás részleteiben, több aspektusból, Magyar László életútjának több állomásán keresztül mutatja be az Angolában 17 évet élt kutató nagyszerű munkásságát.
Az Afrikai-Magyar Egyesület munkatársaihoz kötődik két kiállítási elem, az angolai dél-kunenei ún. kvanyama népcsoport tárgyi kultúráját bemutató gyűjtemény, valamint a kongói Paula Mama konyha installációja, amely a 2009-es Torday-Kongó Expedíció során került felgyűjtésre. A kiállítási elemeket Szilasi Ildikó Hermina afrikanista, antropológus hozta létre, a Paula mamáról szóló rövidfilmet Reisinger Dávid készítette.
A kongói Paula Mama konyhájának létrehozásában közreműködtek:
Afrikai-Magyar Egyesület; Charles Ngwabwanyi Kunda; Eltűnőfélben Lévő Kultúrák Egyesülete; IMNC – L’Institut des Mucées Nationaux du Congo; Louison Henyang Engang, Lóránt Attila, Maman Constantin, PADECOR- Programme d’appui au développement des communautés rurales; Reisinger Dávid; Szilasi Ildikó Hermina; Szilasi László; Torday-Kongó Expedíció résztvevői és támogatói; Willy Henyang.
{yoogallery src=[/images/galeria/magyarlaszlo/]}
A kiállítás megnyitón készült fotókat Konkoly-Thege György készítette.