Az egy hónapos madagaszkári orvosi misszióhoz félidőben csatlakozott az AHU elnöke Balogh Sándor, Szerbin Judit és Szabó Györgyi gyermektámogatási koordinátor, valamint Al Ghaoui Hesna és forgatócsoportja. A forgatócsoport közel egy órás filmet készít, mely bemutatja Madagaszkárt és az önkéntes orvosi misszió munkáját. Valamennyien meglátogattuk az Antsirabe város mellett található Fananana Általános Iskolát, melynek kisdiákjait közel 2 éve támogatja egyesületünkön keresztül számos távtámogató szülő. Átadtuk azokat a névre szóló ajándékcsomagokat, melyeket a támogató szülők küldtek a gyerekeknek. Az egyesület elnöke pénzbeli adományt is átnyújtott a tanári karnak, valamint több bőröndnyi játékot, tanszert és ruhaneműt adtunk át a kisdiákok nagy örömére. Mi is kaptunk ajándékot, egy festményt az iskoláról és sok-sok rajzot a gyerekektől, a VII. önkéntes orvosi misszió orvosai pedig iskolai szűrést tartottak a kisdiákoknak. A támogatói szülők névsora bővült, hiszen Dr. Olácsi Judit és Dr. Pintér Nóra, az önkéntes orvosi misszió két tagja a helyszínen csatlakozott az örökbefogadási programunkhoz, egy-egy kislány támogatásáról, taníttatásáról fognak a jövőben gondoskodni. Az ott készült fotókról átnyújtunk egy csokorra valót.

ZRPS Gimnázium, Winkler Judit Zsuzsanna, Rüll Katalin Ágnes, Tamási András, Ilkei Judit, Láng Julianna, Dr Kozserek/Kollár Anita, Dr. Varga Valéria, Unibrillant Kft., Vincze Zsuzsa Nóra, Mikle-Baráth Róbert, Randrianasolo Richard, Balogh Angéla

AHU, Budapest - Emlékeznek még Szedresi Annára? Ő az a hölgy, aki embertársai megsegítésének szentelte életét, jóllehet ő maga is segítségre szorul a hétköznapokban. Néhány hete keresett meg minket levelével, amelyben barátok felkutatásához kérte az AHU támogatását. Most pedig Afrika szerelmeseinek ajánlja Lángh Júlia kötetét. Azoknak, akik a szívükkel is képesek olvasni.

Lángh Júlia Közel Afrikához című könyve elvarázsolja, messzi tájakra repíti azt, aki a kezébe veszi ezt a könyvet. Az olvasó előtt megnyílik egy csodálatos világ, amelynek hatása alól hetekig nem tudunk szabadulni.

Lángh Júlia a 90-es évek elején úgy dönt, hogy otthagyja eddigi munkáját/életét, és elmegy Afrikába. Az írónő hosszú évtizedekig A Szabad Európa Rádiónál dolgozott Münchenben. A Szabad Európa Rádió azonban a kilencvenes évek elején megszűnt, és a szerzőnő  nem találta helyét a világban.

Egy francia lapban bukkant rá egy apróhirdetésre, amelyben az állt, hogy Nigerbe, egy bozótfaluba keresnek óvónőt. Az írónő még soha nem dolgozott óvónőként, ennek ellenére úgy döntött, hogy belevág a nagy kalandba.

Könyvében részletesen leírja a Nigerben szerzett tapasztalatait: az egész országban leírhatatlan nyomor uralkodik, az átlagéletkor kevesebb, mint 50 év. Az egészségügyi rendszer instabil, egészségbiztosítás egyáltalán nem létezik, nagyon magas az írástudatlanok aránya.

Az írónő egy nigeri kis faluban Illélában nyitotta meg az óvodát. Munkaadója egy Nigerben dolgozó francia nő volt, aki már évek óta Nigerben dolgozott egy fejlesztéssel, segélyezéssel foglalkozó civil szervezetnél állt alkalmazásban. Monique Kilissan nevű kislánya mellé keresett óvónőt, és úgy gondolta, hogy miért ne járhatnának az óvodába a falubeli afrikai gyerekek is. Kilissannak volt egy afrikai dadája, az ő kislányát, Colette-t is járatták a fehér nő „iskolájába” (Afrika bizonyos részein, ahol egyáltalán működnek óvodák az egyszerűség kedvéért, talán nyelvi okok miatt az óvodát is iskolának hívják).

Lángh Júlia hamar beilleszkedett az afrikai életbe, és nagyon megkedvelte a gyerekeket.

Könyvében részletesen leírja afrikai életének minden egyes mozzanatát, a hétköznapoktól kezdve az ünnepeken át az étkezési szokásokig mindenről ír, amely információk segítségével bepillanthatunk a nigeri kultúrába.

A könyv szerzője egy évet töltött Nigerben, és nagyon megszerette az ottani embereket.

Ez a könyv 1995-ben jelent meg először, és van folytatása is: ugyanis az írónő évekkel később visszatért Afrikába, és írt egy könyvet Vissza Afrikába címmel. A könyv 2002-ben jelent meg.

Mindenkinek ajánlom a Közel Afrikához c. könyv elolvasását, mert e könyv elolvasásával csak nyerhetünk tudást, lelki gazdagságot

A könyvet továbbá mindenkinek ajánlom, akit érdekel az afrikai kultúra.

Szedresi Anna Egyesületünknek írt levelét az alábbi linkre kattintva olvashatják el: http://www.afriport.hu/hirek/4263-szedresi-anna-levele.html

A település falutanácsa megkezdte a rally végállomás helyszínének kijelölését. Mamaribougou számára kiemelkedő fontosságú ez az esemény, nem csak az ide szánt adományok, hanem a rá terelődő figyelem miatt is. Amióta kitudódott, hogy az AHU jóvoltából Mamaribougounak van szerepe a rallyban, illetve gondolkodnak a falu fejlesztésében Mali hatásain túl is, a települést városlakók százai lepték el, az itteni ingatlanok értéke jelentősen megemelkedett. A falu vezetőinek már nem csak saját lakóhelyükön belül, hanem a szomszédos településekre is elér a szavuk, többen kapcsolódni szeretnének az ide szánt programokhoz. A januári eseményre hagyományteremtő vásárt és fesztivált is szeretnének tartani, mellyel Mamaribougou és környéke bemutatkozna nem csak az idelátogatók számára, hanem a médiumok segítségével a határon túl is.