Fából épül, 7775 kilométer hosszú és 15 kilométer széles lesz. Mindenben veri a kínai Nagy Falat; a Szaharát akarják megfékezni vele. Mi ez?
2010. június 25. péntek 17:42 - Páczai Tamás
Nem csak Anelka anyázhat
 
 Foci VB ide vagy oda, Afrika nem csak a vuvuzeláról és Anelka  anyázásától hangos napjainkban. A Szahara déli részén fekvő államok a  világbajnokság adta széles nyilvánosságot kihasználva hívják fel az  emberiség figyelmét bolygónk égető problémájára: a Szahara déli irányú  terjeszkedésére.
 
 Az érintett országok Nigéria vezetésével gondoltak egy merészet,  faövezettel szeretnék megállítani a világ legnagyobb sivatagának egyre  gyorsuló iramban történő terjeszkedését. Az ötlet öt évvel ezelőtt  merült fel, a tervezésen kívül eddig még nem sok minden történt a  megvalósítás érdekében.
 
 A 7775 km hosszú, 15 km széles sávot szárazságtűrő fafajokból alakítanák  ki, a Zöld  Fal honlapja harminchét erre alkalmas fajt nevez meg. A projekttől  azt várják, hogy a talajerózió és a szél erejének csökkentésével,  valamint a víz talajba juttatása által megállítsa a sivatag további  terjeszkedését. A gazdagabb termőtalaj ugyanakkor az ott élő közösségek  mezőgazdaságát is fellendítené.
Nem nagy falat!
 
 Az első blikkre merésznek tűnő kezdeményezésről az Afrikai-Magyar Egyesület Elnökével, Balogh Sándorral beszélgettünk:
 
 Kivitelezhető az afrikai Nagy Zöld Fal ötlete?
 
 Kivitelezhető természetesen, ha van hozzá kellő akarat. Nem olcsó  történet és nagy összefogást igényel, de azt gondolom, a világnak  szüksége lenne egy nagy összefogásra, hogy az emberiség megértse, a  jövőjét csak közösen tudja megoldani.
 
 Mikor merült fel az ötlet?
 
 Körülbelül öt éve vetette fel Nigéria elnöke, hogy a Szahara déli irányú  terjedését egy hatalmas, akár önmagának is emléket állító zöld fallal  kéne megállítani. Egyelőre ez is csak terv maradt, mint oly sok minden  Afrikában. Különböző tarsolyokból újra és újra előveszik az ötletet, a  mostani hírekhez a dél-afrikai foci vb adta az apropót. A figyelem  központjában az emberiség talán nagyon affinitással fogadja az afrikai  híreket.
 
 Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a terven kívül további folytatása  lesz a közeljövőben, hiszen tizenegy országnak kellene összefognia és  pénzt áldozni erre, amit ők maguk jelenleg nem tudnak teljesíteni. Tudni  kell, hogy egy 7800 kilométer hosszú, 15 kilométer széles telepített  növénysávról van szó. Ez alapterületre nagyobb, mint Magyarország  területe és egy gyors fejszámolás alapján -tíz szer tízes kockába  képzelve egy facsemetét- körülbelül 1,2 milliárd facsemetévl  számolhatunk a Nagy Zöld Fal létrehozásához.
 
 Ekkor csak a csemetékről beszélünk, a telepítés, gondozás  költségeit még nem érintettük..
 
 Ezekben az országokban nem a gáz- vagy a villanyszámlával küzdenek,  hanem azzal, hogy honnan szerezzenek faszenet a sütéshez vagy a  főzéshez. Éppen ezért a fasáv kiváló, csodálatos alapanyaga lehet a  jövőben a faszéngyártó iparban. Afrikában az egymilliárd ember közül  mintegy 300 millió jóval a szegénységi küszöb alatt él, 600 millió pedig  egymással üzletel, így ebből a szempontból nézve a létrehozandó fasáv  nagy kísértés azoknak, akik a faszénbizniszben utaznak.
Könnyen "lerabolhatnák" ezt a hatalmas, fával beültetett  területet?
 
 Igen, de idő kell, amíg a facsemeték megerősödnek, a létrejövő erdő  pedig benépesül állatokkal. A sarjerdőt meg kell őrizni, pillanatnyilag  azonban a legtöbb érintett ország saját belső biztonságát sem tudja  megőrizni, ezért nehéznek érzem ennek a jövőjét. Ha a világ ezt  támogatja, pénzt áldoz rá és figyelemmel kíséri, hogy arra használják  fel az összeget, amire szánták, akkor a Nagy Zöld Fal egy óriási  vállalkozása lehetne az emberiségnek.
 
 Hajlandóak lennének anyagi segítséget adni az erdősávra a  nyugati országok?
 
 Ebből a szempontból kevésbé vagyok szkeptikus, az erőforrások  rendelkezésre állnak. Az a kérdés, hogy akarja-e ezt a fehér ember, hogy  létrejöjjön a fekete kontinens megújulását elősegítő erdősáv.  Viszonylag kis költségen - két, három milliárd dolláron - múló projekt,  ami látványos lehetne. Ha összehasonlítjuk, hogy 2009-ben csak Európa  hány száz milliárd eurót költött bank konszolidációra, akkor a Nagy Zöld  Fal költségei ehhez mérten "filléres kiadásnak" tekinthető. 
 
 Az utóbbi napokban különböző internetes fórumokon utánanéztem, mi az  emberek véleménye a kezdeményezéssel kapcsolatban. Megvannak a  szkeptikusok, de alapvetően a holdutazáshoz, vagy a marsutazáshoz  hasonlítják az ötletet, tehát van egyfajta várakozás. Szeretnének már  valami pozitívat, amiből úgy érezhetik, hogy az emberiség nemcsak  rombol, hanem építeni is tud.
 
 Magyarország hogyan vehet részt a projekt megvalósításában?
 
 Hazánk tényszerűleg pénzzel vagy szakemberekkel tud segíteni, hisz a  nálunk élő fafajták nem élnek meg a száraz, 200-800 mm csapadékhozamú  Szahara alatti vidéken. Főleg szudáni és szenegáli akácfajtákat  telepítenének az erdősávba.
 
 A magyar mezőgazdaság híres Afrikában, mert az elmúlt évtizedben  rengeteg afrikai diák végzett magyar egyetemeken és saját országukban a  nálunk megszerzett tudásukat igen magasra értékelik. Másrészt  Magyarország nem volt gyarmattartó hatalom Afrikában, így nem sanda  szemmel néznek ránk ezekben az országokban; barátaikként kezelik a  magyarokat. 
 
 A különböző európai programokban az EU tagjaként Magyarországnak is  kötelező befizetése van. Ha valaki a Zöld Fal projektre programot  indítana, akkor az európai alapokból milliókat lehetne lehívni a Zöld  Fal projektre. Jelenleg is mintegy 5 milliárd euró  áll afrikai és egyéb  szegény térségeket megsegítő alapokban.
 
 A világ fejlettebb részétől talán egyfajta erkölcsi jóvátétel  lenne Afrika számára, hiszen az elmúlt évszázadok, évtizedek során  rengeteg haszna származott az olcsó munkaerőből megtermelt árukból,  ásványi kincsekből.
 
 Tudni kell, hogy Afrika a Föld második legnagyobb kontinense,  egymilliárd lakossal 53 országban, rengeteg ásványi kinccsel. Kongó  például az őserdőben leszedett mangót Spanyolországba exportálja, ott  csinálnak belőle mangódzsúzt, amit visszavisznek Kongóba, hisz egyetlen  feldolgozó üzem sincs a 70 milliós országban. 
 
 Úgy gondolom, hogy Afrika felé tényleg van erkölcsi kötelezettsége a  fehér embernek és nem csak a rabszolgaság miatt mondom ezt; azt ugye az  arab kereskedő találták fel.
 
 Azért is vagyok optimista a projekt hosszú távú megvalósulásában, hiszen  viszonylag olcsón egy nagy pr-értékű és jövőbe mutató projektet lehetne  létrehozni. Talán ez áttörheti azt az érdektelenségi küszöböt, amit a  fejlett világ Afrikával szemben mutat.
 
 Az elmúlt években járt a Száhel-övezetben?
 
 Természetesen. Az utóbbi fél évben négyszer jártam a Szahara alatti  területeken. A sivatag elhódítja a termőterületeket, ráadásul a faszén  biznisz jelenleg is írtja azokat a fákat, amelyek eddig sikeresen  dacoltak a Szahara homokjával. Itt az étel elkészítésének a  szükségessége tizedeli a faállományt.
A népesség nagy mértékben nő, egy átlagos afrikai nőnek 7,8 gyereke születik, a kontinens lakóinak több, mint 46 százaléka húsz év alatti, tehát a korfa nagyon széles. Az életben maradásért megy a küzdelem, ami propaganda hadjáratok ellenére sem fog változni, hiszen az élet kényszere minden egyéb késztetésnél erősebb.
Forrás/eredeti cikk: http://www.hirextra.hu/2010/06/28/nagy-falat-afrikanak/