Tripoli, Líbia-A hazai Afrika-szakértők, az Afrikai Magyar Egyesület tagjai és támogatói már hosszú ideje szorgalmazzák, hogy Magyarország fordítson nagyobb figyelmet a fekete kontinensre. Mert Afrika a lehetőségek földje. Minden értelemben. Most valami elkezdődött, hiszen Magyarországot Schmitt Pál köztársasági elnök képviselte a november végén megrendezett EU-Afrika csúcstalálkozón. A tanácskozás eseményeit Morenth Péter foglalta össze.

Körülbelül 80, az Európai Uniót és Afrikát képviselő csúcsvezető gyűlt össze két napra Tripoliban, Líbia fővárosában. A konferencia résztvevői megállapodtak a gazdaságfejlesztésre, a béke és a biztonság megteremtésére, valamint a millenniumi fejlesztési célok megvalósítására irányuló együttműködés fokozásáról.

A magyar kapcsolat

Schmitt Pál részvétele a konferencián már önmagában is jelentős lépés, hiszen az utóbbi bő egy évtizedben nem járt magyar államfő Afrikában. Az esemény jellegét és jelentőségét ismerve, ennél jobb alkalmat nem is találhatott volna az elnök, hogy erősítse és kifejezze az ország elkötelezettségét Afrika iránt. Történelmi volt az utazás azért is, mert magyar államfő még nem járt Líbiában. Az elnöki hivatal közlése szerint az államfő a kétnapos tanácskozás plenáris ülésein vett részt, és kétoldalú megbeszéléseket folytatott több afrikai ország vezetőjével és miniszterével, és a vendéglátóval, Moamer el-Kaddhafi –val.

Kihívások és válaszok

A november 29-én és 30-án megtartott csúcs előtt közzétett, az EU és Afrika közötti kapcsolatokkal foglalkozó tematikus Eurobarométer-felmérés alapján az európai polgárok helyesnek tartják a két kontinens közötti együttműködés súlypontjait. Az európaiak véleménye szerint a fő kihívások a szegénység leküzdéséhez (38%), a békéhez és a biztonsághoz (34%), illetve az emberi jogokhoz (33%) kapcsolódnak. Ezek a súlyponti kérdések összhangban állnak az uniós fejlesztési politika elsődleges céljával, azaz a szegénység felszámolásával, amelyet a Lisszaboni Szerződés ír elő és a Bizottság nemrégiben közzétett zöld könyve – „Az EU fejlesztéspolitikája a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés támogatására” – is kiemel.A plenáris üléseken az állami vezetők a regionális integrációval, infrastruktúrával, informatikával, tudományokkal és a magánszektorral kapcsolatos törekvéseket vitatták meg, de napirendre került a klímaváltozás, az űrprogramok, a Millenniumi Fejlesztési Célok, a mezőgazdaság, és az élelmiszergyártás is. A csúcstalálkozó résztvevői ezen kívül egyeztettek még a békéről és biztonságról, kormányzásról és emberi jogokról, valamint az illegális migrációról, mobilitásról és munkahelyteremtésről is. A tárgyalások végén pedig konkrét akciótervet fogadtak el.

Bírálat a világszervezeteknek

Moamer el-Kaddhafi, Líbia vezére megnyitó beszédében egyebek mellett azt mondta:amióta a WTO megkezdte együttműködését Afrikával, nem bizonyította azt, hogy érdekelt lenne a kontinens növekedésében és fejlődésében, például még egyetlen gyárat sem létesített, és ugyanígy Afrika szegényebb országainak sem származott még előnye a Világbank jelenlétéből.A líbiai vezér arra is felhívta a figyelmet, hogy az afrikai vezetőknek erősebben kell a fejlődésre és az emberek jólétére koncentrálniuk, és több munkahelyet kell teremteniük, hogy megakadályozzák az elkövetkező generációk elvándorlását a nyugati világba. Azt is hozzátette, hogy a WTO a nemzetközi befolyás miatt vitte csődbe Afrikát. Arra figyelmeztette afrikai vezetőtársait, hogy szabaduljanak meg a WTO-tól és a Világbanktól, és helyettük olyan tartalmas együttműködéseket alakítsanak ki, amelyek tényleg hozzájárulnak a kontinens és lakosainak fejlődéséhez.Azt is elmondta, hogy az ENSZ-t is újjá kell szervezni, mivel a korrupció miatt ma már a világ összes országa helyett csak néhány ország fejlődésében érdekelt. Véleménye szerint, ha az ENSZ, a WTO és a Világbank támogatni kívánja Afrikát, akkor a kontinens egészét segítsék, és ne csak néhány kiválasztott országot, amelyhez érdekük fűződik.Beszédében kijelentette, hogy fekete lesz a fehér és keresztény Európa, ha az EU nem nyújt támogatást Líbiának az illegális afrikai bevándorlás megfékezésében. Ezzel úgymond megfenyegette az európai vezetőket, és ötmilliárd eurót kért tőlük a veszély csökkentésére.Kaddhafi szerint Afrika igenis gazdag, és mindene megvan a további fejlődéshez. Azt mondta, hogy eljött az ideje az összefogásnak, a kontinens közös építésének, és el lehet felejteni a WTO-t és a Világbankot, mert csak hátráltatják az ipart Afrikában. Hangsúlyozta, szükséges, hogy a csúcstalálkozón meghatározásra kerüljenek azok az eszközök, melyek segítségével fel lehet venni a küzdelmet a legfontosabb kihívásokkal, mint például a szegénység felszámolása, a béke és biztonság, és az illegális migráció.

Európai válaszok

Az Európai Unió Tanácsának elnöke, Van Rompuy, nyitóbeszédében azt mondta, Afrika a világgazdaság legígéretesebb szereplője, és itt az idő, hogy felvegye a harcot a kontinensen jelen lévő szegénységgel. Azt is elmondta, az EU továbbra is felelősségének érzi, hogy segítse a kontinenst és lakóit, s egyben hangsúlyozta, nagyon fontos a két kontinens együttműködése, hogy kihasználják a lehetőségeket, megerősítsék a partnerségeket, és még jelentősebb fejlesztéseket teremtsenek.Az Afrikai Unió Bizottságának elnöke, M. Jean Ping arra kérte a résztvevőket, hogy továbbra is tartsák szem előtt a partneri együttműködéseket, hiszen a béke nem tartható fent fejlődés nélkül.

Eredmények

Az állam- és kormányfők elfogadták a tripoli nyilatkozatot, amely hangsúlyozza, hogy a magánszektor fontos szerepet tölt be a foglalkoztatás és növekedés mindkét oldalon történő felgyorsításában, illetve az afrikai jólét megvalósításában. A csúcstalálkozó lehetőséget biztosított továbbá a vezetőknek arra, hogy a nemzetközi tárgyalásokra és fórumokra közös álláspontokat dolgozzanak ki. Egyben megállapodást írtak alá, amely 1 milliárd euro összegű uniós finanszírozást biztosít a béke és a biztonság megerősítésére Afrikában.