Afrikakutatás Magyarországon – átfogó könyv jelent meg a fekete földrészről (az évkönyvsorozat első tagjaként).
A 70 éves Biernaczky Szilárd köszöntésére 2014-ben elsősorban A. Gergely András által szervezni kezdett kötet végül (3 év késéssel) tanulmánykötetként (az Afrikakutatás Magyarországon c. évkönyvsorozat első tagjaként) látott napvilágot. A kötet tanulmányai nagyrészt magyar nyelvűek. Nyolc szöveg viszont idegen (5 angol, 2 német, 1 francia) nyelven íródott. Az egyes munkák négy tematikai csoportot (Afrika általában, Afrika hagyományok, Afrikai irodalom és művészetek, Afrika történelme és földrajza) alkotnak.
B. WALLNER Erika szerk.
(A. GERGELY András, BÚR Gábor, GYURIS Kata, SZILASI Ildikó és TARRÓSY István közreműködésével)
Afrikakutatás Magyarországon – első kötet – A 70 éves Biernaczky Szilárd Afrika Barátság-Könyve (African Research in Hungary –volume one – Africa Friendship Book of the 70 Year Old Szilárd Biernaczky, Érd, Mundus Novus Könyvek Kft., 640 old. (AHU MATT Könyvek – Hagyományos Kultúrák a Modern Afrikában, No 4)
A 70 éves Biernaczky Szilárd köszöntésére 2014-ben elsősorban A. Gergely András által szervezni kezdett kötet végül (3 év késéssel) tanulmánykötetként (az Afrikakutatás Magyarországon c. évkönyvsorozat első tagjaként) látott napvilágot. A kötet tanulmányai nagyrészt magyar nyelvűek. Nyolc szöveg viszont idegen (5 angol, 2 német, 1 francia) nyelven íródott. Az egyes munkák négy tematikai csoportot (Afrika általában, Afrika hagyományok, Afrikai irodalom és művészetek, Afrika történelme és földrajza) alkotnak.
A kötetben közölt írások egyik része általános vagy elméleti kérdésekkel foglalkozik. Így Balogh Sándor, a Társaság elnöke a MAT tevékenységét mutatja be. Szentes Tamás akadémikus a társadalomtudományi kutatások és oktatás szemléleti és módszertani követelményeiről értekezik, mégpedig afrikai tapasztalatai tükrében. Lee Haring new-yorki emeritus professzor, az amerikai folklór társaság volt elnöke a fordításnak a folklórszöveg közlésében játszott szerepével foglalkozik (angol nyelven). Sárkány Mihály jeles magyar afrikanista a fekete-afrikai hagyományos kereskedelem jelenségvilágát tekinti át általában és konkrét példák alapján. Tarrósy István ismert politológus ezúttal a szubszaharai lélekfelfogások néhány aspektusát veszi számba. Gergely Ágnes tanulmánya, amelyben a szerző a francia és az angol gyarmatosítás irodalmi lecsapódásainak különbségét igyekszik felfedezni, az 1986-ben megjelent magyar változat után most angol nyelven is olvashatóvá válik. Benkes Mihály nyugalmazott egyetemi tanár francia nyelvű dolgozatában a felszabadult afrikai országokban lezajló afrikanizálás nehézségeit és ellentmondásait tárja fel.
Kiemelkedik ebből a sorból jelentőségében a nemrégiben (2017 február) elhunyt, tudományszak- és iskola teremtő, belga származású amerikai professzor, Jan Vansina tanulmánya, a nagynevű tudós az általa a hatvanas évek elején megteremtett oral history research utolsó életében megfogalmazott vitacikkét (2015 ősze) küldte el a kötetben való megjelentetés céljára.
Számos más tanulmány konkrét néprajzi, irodalmi, művészeti, történelmi vagy földrajzi jelenség, jelenségcsoport, problémafelvetés köré formált elemzést tartalmaz. Így Rubint István egy ismeretlen és a hódoltsági Magyarországról Afrikába került kapucinus tevékenységét tárja fel. Vojnits András biológus egy távolabbi rokona, a világutazó Vojnits Oszkár alakját idézi fel. Lampert Vera, az USA-ba szakadt jeles magyar zenetörténész Bartók észak-afrikai (algériai) arab népzenei gyűjtése eredményeit veszi számba. Szilasi Ildikó fiatal kutató a kongói (ba)kubák világhírű rafiaszöveteit vizsgálja: milyen változás követezett be száz év során, Torday Emil gyűjtései óta. Turóczi Ildikó néprajzi terepmunkát felvállaló önkéntes orvos a kameruni esu nép (fulbe csoport) beavatási rítusát írja le gazdag fotóanyag kíséretében. Csizmadia Sándor történész-filozófus, emeritus professzor egy nehéz sorssal megáldott, de emancipálódott, algériai női festőművész életútját és művészetét ismerteti.
Gazdag az irodalmi elemzések tára is. Így pl. Kun Tibor, nyug. pécsi kutató a nálunk kevéssé ismert malgas nemzeti költő, Rabemananjara költészetét és színpadi műveit elemzi gazdagon idézve a művekből. Tábor Sára fiatal irodalmár viszont három figyelemre méltó írással is gazdagítja a kötetet. Gyuris Kata, ugyancsak fiatal irodalmár a Nobel-díjas Coetzee allegória-teremtési törekvéseiről értekezik. Itala Vivan milánói professzor viszont a fehérség-feketeség kérdéskörének a dél-afrikai irodalomban fellelhető lenyomatait vizsgálja.
Hasonlóan gazdag a történelmi és földrajzi dolgozatok kötet-része is. Balázs Judit közgazdász, professzor emerita az apartheid utáni Dél-Afrika gazdasági és politikai problémáit ecseteli. Ferwagner Ákos történész, a szegedi egyetem docense a napjainkra igen csak ellentmondásosan megítélt, francia ex-elnök, Nicolas Sarkozy egy pozitív, bár elvetélt törekvését (Unió a Mediterráneumért) vázolja. L. Rédei Mária geográfus-demográfus, professzor emerita az afrikai migráció kérdésköréből ad válogatott információkat. Ebben a szövegrészben is ki kell emelnünk Jan Vansina összefoglaló elméleti tanulmányát (A szóbeli hagyomány és módszertana), amelynek fordítását Biernaczky és egykori hallgatói készítettek.
A kötetet Biernaczky Szilárd önéletrajzi vallomása és munkásságának jegyzéke zárja.
ELÖLJÁRÓ SZAVAK
B. WALLNER Erika bevezetőjéből
Biernaczky Szilárddal, férjemmel 1993 óta dolgozunk együtt a magyar könyv¬kiadás területén. A Mundus Magyar Egyetemi Kiadó fennállása idején (1993 és 2010 között) több mint 200 könyvet és folyóiratszámot jelentetett meg. E kiadó megszűnését követően egy két személyre szabott Kft-t jegyeztünk be Mundus Novus (Könyvek) Kft. címen, amely azóta is tevékenykedve 2010-et követően majd két tucatnyi könyvet adott ki nyomtatott formában, illetve megindította elektronikus könyvkiadását, amelybe új művek mellett a régi kiadó néhány kiadványa, sőt, más kiadóktól átvett termékek is elektronikus formában bekerültek a sorba.
2014-ben, amikor Szilárd betöltötte a 70. életévét, néhány kolléga, így A. Gergely András, Búr Gábor, Szilasi Ildikó és Tarrósy István, főleg persze maga A. Gergely András, egy Festschrift szervezésébe fogott, amelynek előkészítése azonban utóbb elakadt. Az ünnepelendő azonban, aki tudatában volt annak, hogy viszonylag kevés időt töltött el az egyetemi oktatás területén, és így egy ünnepi kötet kapcsán nem sorakoznak majd szerzőként nagy számban a tanítványok, utóbb szokatlan megoldást választott. Körlevelet intézett barátaihoz és szakmai partnereihez. (...)
Így végül mégis csak szép számban gyűltek össze dolgozatok, néhány írásmű külföldről is érkezett (közöttük a világhírű idős tudóstól, Jan Vansina professzortól, a Wisconsin University-ről, aki azonban sajnos 2017 februárjában azonban eltávozott közülünk). Támogatás híján azonban végül az ugyancsak a Szilárddal közösen szerkesztett elektronikus könyvtárban, a Magyar Afrika Tudástárban helyeztük el a beérkezett anyagot, mégpedig a körlevélben említett felcímmel.
Időközben a kecskeméti Forrástól felkérés érkezett egy afrikai különszám elkészítésére, amely a 2015. évi második, februári számában látott napvilágot, és amelybe a szerkesztőség a leadás előtti pillanatokban beleírta: „E számmal szerzőtársai és a szerkesztőség tagjai is köszöntik a hetvenesztendős tudós tanárt.”
Miután legutóbb a Szerencsejáték Zrt. egy magyar afrikanisztikai tanulmánykötet kiadásának a költségeit biztosította a számunkra, úgy gondoltuk, hogy nem mást, mint éppen ezt a kéziratos (részben pedig csak az interneten elérhető) gazdag kutatási anyagot tesszük ezúttal közzé nyomtatott formában, a Forrás Afrika különszámának publikációival, valamint további művekkel kiegészítve az írás-antológiát.
S bár a kötetnek csak alcíme: A 70 éves Biernaczky Szilárd Afrika Barátság-könyve, a sorozatcím: Afrika-kutatás Magyarországon – első kötet; tehát nem Festschrift-ről van valójában szó, hanem tanulmánykötetről, az összegyűlt írásokat követően közreadjuk azért a ma már legfőképpen csak Afrika-kutatóként tevékenykedő és időközben 74. évébe tartó szerző életrajzát, egy a Napkút-ba kért és ott megjelent önéletrajzi jegyzetének bővített változatát és műveinek jegyzékét is.
Talán még annyit hadd jegyezzünk meg, hogy mivel ez a kötet, ahogy erről az előbbiekben szóltunk, nem (egészen) Festschrift, hiszen előkészületeibe maga Biernaczky Szilárd is belefolyt, így tartalmaz olyan, akár a régi kiadónknak évtizedekkel átadott (vagy általa lefordíttatott), de lehetőség híján meg nem jelent, kéziratban maradt dolgozatokat is, amelyek megjelentetése nem az „ünnepelt”, sokkal inkább az adott szerzők (Gergely Ágnes, Lugosi Győző, Sárkány Mihály, vagy még Aradi Éva és Rubint István) számára lesz majd meglepetés.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton szeretnénk hálás köszönetet mondani Balogh Sándornak, a Magyar Afrika Társaság elnökének, aki nemcsak a Magyar Afrika Tudástár elektronikus könyvtár egyedüli támogatója, de mindenkor figyelemmel kíséri kiadványi terveink megvalósítási lehetőségeit, és támogatja elképzeléseinket.
Egyúttal itt szeretnénk köszönetet mondani a Szerencsejáték Zrt-nek azért, hogy tanulmánykötet-sorozatunk eme első kötetének ügyét felkarolták, és támogatták megjelenését, amely előzetes tájékoztatásunknak megfelelően sokoldalú képet nyújt a hazai Afrika-kutatás tegnapi és mai állapotáról, eredményeiről és törekvéseiről, beleértve, hogy ez az új hazai tudományos hullám nemzetközi kapcsolatok kiterjedt hálózatában növekszik, fejlődik, szélesedik
Szeretnénk köszöntünket kifejezni A. Gergely Andrásnak, aki e kötet anya¬gának összegyűjtését megkezdte, széleskörű levelezésének eredményeként és kezdeti folyamatos tevékenysége nyomán már a szervezés első fázisában számos dolgozat érkezett a Kiadó szerkesztőségébe.
Végül szeretnénk köszönetet mondani minden hazai és külföldi szerzőnek, mindazoknak, akik vették a fáradságot, hogy értékes dolgozatukkal gazdagítsák e tanulmánygyűjteményt. Megmutatva egyrészt azt, hogy immár valóban létezik egy olyan több generációra kiterjedő kutatógárda, amelynek tagjai Afrika megismerését, feltárását, gazdag jelenségvilágának elemzését életcéljuknak tekintik. Másrészt azt, hogy a hazai törekvéseket nemzetközi figyelem veszi körül.