A néprajzi fotózás ma világdivat

A régi, még inkább a ma élő hagyományos kultúrák a szó társadalmait jelképezik (még ha az ókori birodalmak már jelentős írásbeliséggel rendelkeztek is).
Napjainkban viszont mintha a látottak, a vizualitás korszaka köszöntött volna be. Álló (fotográfia) vagy mozgó (film és hordozói) látványosság épül be mind gazdagabban életünkbe. Erre utalnak többek között a könyvesboltok polcain szaporodó fotóalbumok is.
Ezeknek az információkat, benyomásokat, érzelmeket, gazdag színvilágot közvetítő képes gyűjteményeknek újabb nagyszerű példányát tartjuk a kezünkben. Lóránt Attila, a National Geographic fotográfusa felvételei a mai, hagyományokkal és modern jelenségekkel teljes Afrika egy darabját, a demokratikus (Kinshasa) Kongót hozzák testközelbe. Antropológus társa, Szilasi Ildikó pécsi doktorandusz, az Afrikai-Magyar Egyesület szakértője adja meg ehhez a szövegillusztrációkat. De ebben a feltáró-felfedező'' törekvésben mindkettejük vezetője a talán legnagyobb magyar afrikanista tudós, Torday Emil, aki száz évvel ezelőtt végzett gyűjtőtevékenységet azokon a vidékeken, amelyeket most a szerzőpáros más kollégák kíséretében végigjárt.
A kötet főszereplője a fotográfia, így érthető'', hogy a szövegmagyarázatok töredékesek. A Tordaytól vett szöveg- és képidézetek tanulságosak, és Szilasi kiegészítő magyarázatai is pontosak, helyénvalóak. Más kérdés, hogy igencsak időszerű volna Torday műveinek magyar nyelvű kiadása, a kiváló etnológus sokoldalú bemutatása (akár például egy nagy nemzetközi konferencia megrendezése is, most már itthon, munkássága jegyében).
ugyanakkor kiváló hazánkfia, az emberi magatartását tekintve is hibátlan, humánus egyéniség egykori afrikai felfedezőútjaitól, életművétől ösztönözve értékes mai mű született. E könyv felvillant, érzékeltet, csodálkozást kelt, sokoldalú érdeklődést támaszt, értelmezi és megérteti Afrika világát. Azt a világot, amely nemcsak az emberiség talán hétmillió éve elkezdődött régészeti múltját rejti magában, de amelynek mába érő társadalmi és kulturális relikviái a mi saját múltunkra is fényt vetnek.
A kötetnek mint a Torday-Kongó-projekt részének a hátterében Szilasi Ildikó ötletadó és szervezőmunkája, illetve az Afrikai-Magyar Egyesület áll. A mai Kongót bemutató fotóanyag technikai és művészi hátterét a National Geographictől jól ismert megvalósítási mód jellemzi: a recenzens önkéntelenül Van Goghra vagy Leni Riefenstahl afrikai fotóira aszszociál. A képek (megirigyelve a mozgófilmet) szinte mozgásban vannak, belevisznek a vagenyák különleges halászatába, a piacok nyüzsgésébe, a maszkosok táncába, a felavatás titokzatos világába...


(Lóránt Attila-Szilasi Ildikó: Kongó - Torday Emil nyomában. Afrikai-Magyar Egyesület, Budapest, 2010. Ára: 5990forint)

 

 

vagenya