2013. december 9. Hoima és Bunyoro Kitara királya

Ma reggel korán keltünk, fél kilencre hivatalosak voltunk a helyi kórházba.

Közben jött a hír, hogy a látogatást eltolták, 10-re kell csak bemennünk, így volt még időnk gyógyszereket leltározni és véglegesíteni a királynak szánt ajándékcsomagot, izgatottan vártuk a találkozást, még egyikünk sem járt igazi királyi audiencián. Magyar zászló, dr. Robi által festett, az ugandai táj ihlette festmény, egy doboz füstölő került a csomagba.
Dr. Gyuri a szokásos reggeli menü (ananász, papaja, görögdinnye és rántotta) után rögtön dolgozni kezdett, Grace asszony vérnyomását mérte meg és látta el hasznos tanácsokkal, hiába, a stresszes életmódnak itt is következményei vannak.
Dr. Hannington jött értünk, együtt mentünk a városi kórházba, ahol sokat kellett várnunk a bebocsátásra. Ám ezt az időt sem töltöttük tétlenül, az orvost, bárhol is legyen, mindig megtalálja a beteg, így volt ez a kórházi bejáratnál felállított sátorban is.
Dr. Gyurihoz egy erős hasi fájdalmakkal küzdő nő érkezett, a lócára lefektetve alaposan megvizsgálta és a kocsi csomagtartójából elő is varázsolt számára némi gyógyszert. Nagy nehezen bejutottunk az igazgatóságra, ahol bemutattuk a missziót, az eddigi eredményeket, a kórházlátogatásra azonban nem került sor, mert időközben 11 óra lett és a királyi randevúról semmiképpen nem akartunk lekésni.

A palotai biztonsági ellenőrzésen meglehetősen könnyen átjutottunk, csak annyit kellett mondanunk, hogy nincs nálunk fegyver. Bunyoro Kitara királyság Kelet-Afrika egyik legerősebb királysága volt a XIII-XIX. században. Fénykorában a Viktória-, Albert- és Edward-tavak közötti területek mind a fennhatósága alá tartoztak. A királyi területek csökkentek azóta, de Solomon Igorunak ma is mintegy másfél millió alattvalója van, a királyság fővárosa Hoima. Izgatottan vártuk a királyt, aki kisvártatva meg is érkezett, civil ruhában és papucsban. Rendkívül intelligens, visszafogott, nyugalmat és bölcsességet sugárzó uralkodó, aki érdeklődve hallgatta az egyesületről, a misszióról szóló bemutatkozásunkat, kérdéseket tett fel és őszinte hálával köszönte meg mindazt, amit a népéért teszünk. Abban a megtiszteltetésben részesültek az orvosok, hogy meg is vizsgálhatták őexcellenciáját. A misszió rendje szerint a király is megkapta a maga receptjét és a gyógyszereket is. Dr. Gyuri ezután királyi orvosként is bemutatkozhat. Valóban nagy megtiszteltetésnek éreztük, hogy ismeretlen külföldiként betoppanva, húszpercnyi ismeretség után ilyen bizalmas munkát kaptunk. Átadtuk az ajándékokat, majd közös fotóra is sor került. A királyt körüllengő intelligencia és nyugalom nagyon nagy hatást tett mindannyiunkra. Nagy élmény volt a vele való találkozás!
A kórházba visszatérve ismét várnunk kellett, majd a műtétes szakmákat felügyelő főorvos asszonnyal is találkoztunk, aki körbevezetett minket a kórházon és a műtőben. Madagaszkárhoz és Guineához hasonlóan itt is a családtagok főznek a betegre a kórházi konyhában. Hazatérve a kongói menekült Jean-Paullal tartottunk értekezletet, megkért, hogy amint tudunk, menjünk vissza az ő rendelőjébe is, az emberek várják az orvosokat! Beszélgettünk a pár napja elhunyt Nelson Mandeláról is, nagyon nagy tisztelet övezi őt itt is, az ugandai médiában most nagyrészt vele foglalkoznak. Afrikának sok Mandelára és Solomon Igorura lenne szüksége!