Az új központot Khalaf Al-Habtoor, a Habtoor Group elnöke, Dubai egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere nyitotta meg Balogh Sándorral a Magyar Afrika Társaság vezetőjével. Eddig már hasonló HTCC ház nyílt, Ugandában, Ghánában, Malawiban, Marokkóban és Sanghajban. Ezek mind magánfinanszírozásból, állami részvétel nélkül jöttek létre.
Khalaf al-Habtoor azt mondta a megnyitó után, hogy ez egy kiváló kezdeményezés, de hozzátette, hogy szükség lenne még arra is, hogy a magyar kormány támogassa az ilyen kezdeményezéseket. Nálunk azért működnek ezek az ilyen tervek és projektek, mert a kormány segít és együttműködik az üzleti körökkel- mondta Khalaf al-Habtoor.
Maguknak magyaroknak gyönyörű országuk van, de még mindig nem reklámozzák eléggé. Már találkoztam a külügyminiszterükkel, Szijjártó Péterrel, és mondtam neki, hogy sokkal több energiát kellene erre fordítani. Többször felvetettem azt is, hogy hívják meg az Egyesült Arab Emirátusok politikai és gazdasági vezetőit. Fontos lenne az is, hogy a magyar politikai és gazdasági szakemberek itt kopogtassanak nálunk, mert csak így kerülhetünk közelebb egymáshoz. Önöknek ott Európában befektetőkre van szükségük, és további kapcsolatokra, ezt mindenképpen tovább kell erősíteniük a jövőben. – vélekedett az üzletember.
Balogh Sándor szerint a Dubai HTCC ház lehet az új kapu az afrikai piacok felé. A Magyar Afrika Társaság anyagi lehetőségei korlátozottak, nem tudunk versenyezni például a Nemzeti Kereskedőházzal, az adományokból és vállalkozásainkból tartjuk fent magunkat. Szeretném itt is megköszönni a helyi üzletembernek, Khalaf al-Habtoor úrnak, hogy több szempontból is támogatta a Dubai HTCC ház létrejöttét. Nélküle ez nem sikerült volna. Miért éppen Dubai? Azért mert ez egy kapu lehet, amin keresztül egész Afrikát el lehet érni. A Magyar Afrika Társaság két út között választhatott. Az első lehetőség, hogy minél több afrikai országban nyit hasonló magán kereskedelmi központot, amelyek logisztikai és anyagi szempontból sokkal bonyolultabbak, megterhelőbbek. A másik út, hogy olyan központot választ, amelyiken keresztül elérhető az afrikai országok többsége, ahová az afrikai államokból érkező üzletemberek zöme könnyen be tud utazni. Hiszen Európában a vízum kérdése még mindig nem könnyen orvosolható. Ezért gondoltuk úgy, hogy Dubai alkalmas hely, amivel kiváltunk legalább egy tucat afrikai HTCC-t. Itt találkozhatunk egy csomó olyan üzletemberrel, aki egyébként is idejár, itt intézi a pénz,- és üzleti ügyeit. Nekik is segítséget nyújthat egy ilyen kereskedelmi központ. Mostanában több megállapodást írtunk alá más uniós országok hasonló szervezeteivel, így számukra is lehetőséget biztosítunk arra, hogy itt találkozzanak az üzleti partnereikkel – mondta Balogh Sándor.
– Honnan indult az ötlet?
– A cél az volt, hogy kirendeltségeket hozzunk létre Afrika-szerte, ahol el tudjuk helyezni az orvosi missziók felszereléseit, állandó eszközeit vagy például azokat a tudósítókat, akik a Magyar Afrikai Társaság külpolitikai hírportáljának (GloboPort) dolgoznak. Az is célunk volt, ezek a központok amolyan inkubátor házként a magyar üzletembereknek segítséget tudjanak nyújtani abban, hogy idegen piacokat is meg tudjanak hódítani. Az ötlet 2012-ban fogalmazódott meg bennünk, az első HTCC-t egy évvel később nyitottuk meg Marokkó fővárosában, Rabatban.
– Miben hasonlít a kezdeményezés a Nemzeti Kereskedőház programhoz?
– Markánsan különbözik a Nemzeti Kereskedőházaktól! Mi kézzelfogható struktúrát hozunk létre egy-egy országban, az előbb említett célok miatt. A legfontosabb üzenetünk a magyar üzletembereknek, (akik egyébként csak átlagosan 1400 kilométer sugarú körben hajlandóak üzletelni a statisztikák szerint) akik a rendszerváltás óta még nem tudtak felhalmozni annyi szellemi és anyagi erőforrást, hogy versenyezni tudnának a nagy kereskedő nemzetekkel, hogy ennek a bizonyos 1400 kilométeres sugarú körnek a középpontját áthelyezzük egy másik országba. Ott pedig olyan szolgáltatást nyújtunk, amelyben egyfajta „kismagyaroroszágot” találnak. Magyar üzletvezetővel, helyi alkalmazottal, aki beszél magyarul, van helyismerete, de tolmácsokat is biztosítunk. Arról nem is beszélve, hogy már eleve mobil nettel fogadjuk az érkezőket a repülőtéren, hogy azonnal tudjanak telefonálni, szóval egyebek között így könnyítjük meg az üzletemberek dolgát.
– Hogy néz ki egy ilyen HTCC ház?
– Az alsó szinten mindenhol bemutatótermek vannak, ahol rendezvényeket, kiállításokat lehet tartani, a házak felső szintjén pedig vendégszobákat alakítottunk ki, hogy az érkező üzletemberek ott tudjanak lakni arra pár napra, amíg az adott országban tartózkodnak. De a helyi alkalmazottunk abban is tud segíteni, hogy a Magyarországról érkezőket, segítsen bejuttatni, az illetékesekhez, helyi üzletemberekhez, esetleg miniszterekhez.