Mintegy 50 évvel ezelőtt a baráti szocialista országok együttműködéséből született alkotást találhatunk a XI. kerületben.

A szobor a XI. kerület Váli utcában található.

Az Ülő férfi (vagy A néger fiú) elnevezésű bronzszobor egy kőből faragott posztamensen került elhelyezésre, és a két lakóépület közötti kertben kapott helyet 1973-ban – maga a szobor éppen ötven éve, 1967-ben készült el. A szobrásznő, Kárpáti Anna (1923-1993) képzőművészeti alkotásait summázó tűzfal előtt, hanyag könnyedséggel üldögélő „néger fiú” éppen az Allee részeként felhúzott sokszínű, modern lakóépületre tekint, mindezzel a műalkotás mára sajátos, szimbolikus értelmet nyert.

Az 1960-as években viszonylag sok afrikai diák érkezett Magyarországra, akik elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemre, az Orvostudományi vagy a Közgazdaságtudományi Egyetemre jöttek tanulni. Közöttük érkezett Budapestre a kongói származású Alpha is, aki közelebbi ismeretséget kötött az akkor már nagyobb műtermet is fenntartó művésznővel. A 60-as években jellemzően népszerűek voltak az egzotikus kultúrákhoz kapcsolódó események, így a szobrásznő is több alkalommal adott helyet afrikai szeánszoknak műtermében.

Kongó éppen 1960. június 30-án vált függetlenné Belgiumtól, a függetlenségét elnyerő ország vezetése azonban korántsem állt könnyű feladat előtt. Patrice Lumumba lett Kongó első választott miniszterelnöke, és Joseph Kasa-Vubu pedig az első államfője. (Apró érdekesség, hogy Budapesten a zuglói Róna utca viselte egy ideig Lumumba miniszterelnök nevét, Moszkvában pedig egyetemet neveztek el róla.) Alig három hónappal később Lumumbát bebörtönözték, és elkezdődött a kongói válság néven ismert politikai korszak, mely 1960 és 1965 között tartott. A kongói krízis idején több százezer kongói vesztette életét. Körülbelül ebben az időszakban élt Budapesten néhány évig Alpha, aki Kárpáti Anna szerelme lett, majd a fiatalember rövid időre visszatért hazájába – még a válság ideje alatt.

„Az akkori kongói rezsim ellen diáklázadás szerveződött, aminek Alfa is részesévé vált. A pár hónapos kongói tartózkodás után visszatérést tervezett Magyarországra. A repülőjegyét is megvásárolta, ám a visszatérés meghiúsult. Alfát váratlanul megölték. Ezt a történetet a Kárpáti család tagjai már csak másodkézből ismerik. A rejtélyes gyilkosság további érdekes vetülete, hogy a repülőjeggyel Alfa unokatestvére érkezett meg Magyarországra. A szobor ekkor már kész volt, de felállítására csak Alfa halála után került sor. Ebből következően az elhelyezés időpontjában az alkotás egy személyes emlékművé is vált Kárpáti Anna számára.” (forrás: http://cink.hu/karpati-anna-szerelme-kongoi-volt-nem-szudani-minden-1703071876)

Antal Balázs és Hatházi László végzett alapos kutatómunkát a szobor történetével kapcsolatban, majd 2012-ben a háttérben álló lakóház tűzfalára sgraffito technika segítségével hoztak létre egy falképet, mely Kárpáti Anna szobrászati művészetének főbb köztéri alkotásait jeleníti meg. A kis képek mellett két-két szám jelenik meg, az egyik az alkotás évét, a másik az alkotás helyének irányítószámát jelöli.

A szobor abban is egyedülálló, hogy ez az egyetlen olyan alkotás Magyarországon, mely közterületen elhelyezve, fekete-afrikai embert ábrázol.

A műalkotás megtekintése és a vele kapcsolatos szimbólumok kifejtése a Bupap Sétaműhely Köztünk élő muszlimok című kulturális sétájának egyik állomása. (http://bupap.hu/hu/)

dr. Kármán Marianna írása