Az Afrikai – Magyar Unió Oktatási Központ
pedagógiai programjának
tervezete

Bevezetés
Napjainkban a globalizáció állandó és erőteljes ütemben halad. Eredményeképpen az egyik
oldalon dollár-milliárdok halmozódnak fel, a másik oldalon az alultápláltság, az éhezés,
éhhalál, a minimális egészségügyi ellátás biztosításának hiánya a jellemző. Több százmillió
ember megfelelő szint ő élelmezése megoldatlan. Különösen Afrika nyomora ölt döbbenetes
méreteket. Az ENSZ 2015-ös jubileumi céljai között elsődleges a fejlődő országok
élelmiszer-biztosításának folyamatos javítása. A célok megvalósítása érdekében szervezetek
tömege tevékenykedik, pl. az ENSZ szakosított szervezetei, gazdasági, politikai szervezetek,
nem kormányzati és segélyszervezetek.
Régóta tudott, hogy különféle segélyekkel nem lehet a problémát megoldani, az
élelmiszertermelés külön stratégiát igényel. Valódi változást eredményező, hosszú távon
mőködtethető programokat szükséges kidolgozni, melyek megvalósítása kölcsönös érdekeken
alapszik, úgynevezett bipoláris együttm őködést eredményez.
A 2006-ban megalapított Afrikai - Magyar Unió (African – Hungarian Union - AHU) a
„fekete kontinens" országainak fejlesztése céljából jött létre. Az AHU küldetése, hogy a
fejlesztést az érintett országok saját erőforrásainak felhasználásával, és az országok aktív
részvételével valósítsa meg – ezzel olyan segítséget nyújtva, mely hosszútávon fenntartható
változási folyamatot eredményez. „Fontos hangsúlyozni, hogy ez alapvetően nem
jótékonyság, hanem alapvető gazdasági érdek, a későbbi befektetések megalapozása lenne."
(Kanizsay Endre, Magyar mezőgazdaság, 63. évfolyam, 9. szám, 12. oldal).
Afrika egyik legsúlyosabb problémája az élelmezés. Az élelmezési gondok okai között nagy
szerepe van a mezőgazdasági szaktudás hiányának. Az Afrikai – Magyar Unió az Oktatási
Központján keresztül egy olyan program megvalósításán dolgozik, melynek célja olyan
elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező afrikai mezőgazdasági szakemberek képzése,
akik a program befejeztével a saját (küldő) országukban kamatoztathatják tudásukat.
A program hatékony megvalósításában több együttm őködő és támogató partner is részt vesz
(a Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, Lippai János Mezőgazdasági
Szakközépiskola és Szakiskola, a Budapesti Agrárkamara, a Magyar Külügyminisztérium, a
FAO Európai Regionális Iroda, Magyarországon akkreditált afrikai nagykövetségek, és egyéb
külföldi és hazai intézmények).

A képzés helyszíne Szerencs, a felújított volt cukorgyári épület. A képzést az AHU
iskolarendszerben, nappali tagozaton, bentlakásos formában tervezi megvalósítani. Szakjait a
magyar Országos Képzési Jegyzéknek megfelelően indítja - természetesen előzetesen
felmérve az érintett országok szakember igényeit.
A képzést moduláris rendszerben hajtják majd végre. Az OKJ-ben felsorolt
szakmacsoportokon belüli szakmák között átjárhatóságot biztosít a modularizáció, így a
munkaerőpiac igényeire való gyors reagálás lehetővé válik, mert egy – egy szakember néhány
új modul elsajátításával az adott szakmacsoporton belül rövid idő alatt átképezhető más
szakmával rendelkező szakemberré.
Az egy – egy szakma megszerzéséhez szükséges minimális időtartamot öt félévben határozza
meg az AHU Oktatási Központja, mely időtartam alatt az elméleti és a gyakorlati oktatást 50
– 50 %-ban tervezi végrehajtani. Az ötödik félév kizárólag gyakorlati oktatást jelent, melyben
a hallgatók az adott afrikai ország területén részesülnek. Az ezt megelőző négy félévben a
tanulók Magyarországon kapnak elméleti és gyakorlati képzést.
A szakképzés után a hallgatók végzett szakemberként saját hazájukba térnek vissza
mezőgazdasági fejlesztő munka végzése céljából. A visszatéréssel kapcsolatos garanciát az
intézmény úgy kívánja biztosítani, hogy kizárólag az érintett országok állami és helyi
önkormányzatokkal kötött tanulószerződéssel rendelkező hallgatókat képez szakemberré. A
visszatérés motivációját egyéb lehetséges eszközökkel is igyekszik megteremteni,
mindenekelőtt azzal, hogy a hallgatókban a képzés teljes ideje alatt folyamatosan tudatosítja,
hogy szülőhazájuknak aző szaktudásukra elengedhetetlenül szüksége van.
Dolgozatomban az Afrikai – Magyar Unió Oktatási Központjának pedagógiai program
tervezetét, illetve az említett különleges intézkedéseket és azok megvalósításával kapcsolatos
lehetőségeket szeretném ismertetni.
A téma kiválasztásában elsősorban az a 2007. november 9-10-11-én, a NEFE/624. számon
nyilvántartott, a Szent István Egyetemen megrendezett „Szegénységcsökkentési programok
Afrikában – a 10. Európai Fejlesztési Alap forrásainak hasznosítása" cím ő szeminárium
motivált, melyen való részvételem során alkalmam nyílt Afrikából hozzánk érkező előadókkal
és résztvevőkkel beszélgetni. A beszélgetések során arra a következtetésre jutottam, hogy
Afrikában mindennem ő fenntartható fejlesztés alapja az oktatásban gyökerezik.

I. TÉMAFELVETÉS
A fejlődő országok szakképző intézményeiből kilépve a végzett szakemberek két alapvető
problémával küzdenek: az intézményben megszerzett elméleti tudásukat a gyakorlatba
nehezen ültetik át, illetve hiányosságok mutatkoznak a szervezési ismereteket tekintve.
Az AHU Oktatási Központja kiemelt figyelmet szentel az említett két probléma orvoslásának.
Legfontosabb cél, hogy végzett szakemberként a konkrét elméleti szakmai tudásukat
magabiztosan legyenek képesek alkalmazni a gyakorlatban, és legyenek képesek a
mezőgazdasági termelés feltételeit átlátni, megtervezni és kivitelezni azokat a szervezési
feladatokat, melyek egy gazdaság eredményes m őködéséhez szükségesek, illetve legyenek
képesek tudásukat másoknak is átadni.
Szükséges előnyben részesíteni ezért olyan tárgyak oktatását, illetve (általában) az olyan
módszerekkel történő oktatást, melyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók a
képzés végére képesek legyenek felismerni azokat a tényezőket, illetve elemezni a köztük
lévő kapcsolatokat, melyek bármilyen mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság
mőködésének alapját képezik. Mindezen tényre, illetve az afrikai hallgatók európaitól eltérő
kulturális sajátosságaira tekintettel, az AHU Oktatási Központjának pedagógia programjában
a szokásos tartalmakon kívül egyéb, specifikus kérdéseket is szükséges tárgyalni. A kulturális
eltérésekből eredő különbözőségek áthidalásával kapcsolatban az intézménynek bizonyos
intézkedéseket szükséges tennie.
Szükségesnek bizonyul olyan foglalkozások bevezetése, melyek a fent említett problémákat
(szervezési ismeretek hiányát, gyakorlatban való alkalmazás nehézségeit) orvosolják. (Ezen
foglalkozások különleges voltát az adja, hogy európai hallgatók esetében kevésbé, afrikai
hallgatók esetében azonban fontosak.)
Ahhoz, hogy a szakképzés hatékony és eredményes legyen, alapvető feladat a hallgatók
számára olyan légkört teremteni az intézményben, mely segíti a beilleszkedésüket. Ennek
megvalósítása érdekében szükséges biztosítani bizonyos foglalkozásokon való részvétel
lehetőségét, melyek alapjául szolgálnak aző sajátos kultúrájuktól eltérő kultúrákkal való
megismerkedésnek. Szükséges biztosítani számukra azt a lehetőséget, hogy vallásaikat
szabadon gyakorolhassák, ünnepeiket megtarthassák. Az iskola pedagógiai programját, a
tantervet az említett dolgok figyelembe vételével célszer ő elkészíteni.

A szakképzés hatékonyságának biztosítása érdekében az oktatókkal, előadókkal szemben
támasztott elvárások is kibővülnek néhány speciális kérdéskörrel.
Az iskola tantervében fontos a tanítási folyamat során jól használható módszertani ajánlást
tenni annak érdekében, hogy a magyar oktatók és előadók szükség esetén azt felhasználva
ténylegesen legyenek képesek az afrikai hallgatók azon képességeit fejleszteni, melyre
elengedhetetlenül szükségük lesz, hogy hazájukba visszatérve eredményes, „kézzel fogható"
fejlesztési munkát végezzenek. A szakmai, társas és személyes kompetenciák fejlesztésének
egyidej őleg, egymással párhuzamosan kell megvalósulni. Az erre vonatkozó módszertani
ajánlást a 2. melléklet tartalmazza.

II. MÓDSZEREK ÉS VIZSGÁLATOK
Hazánkban egy adott oktatási intézmény pedagógiai programjának elkészítését az oktatással
kapcsolatos különböző törvények, jogszabályok, rendeletek szabályozzák. Az AHU Oktatási
Központjában felnőtt korú hallgatók szakképzése fog folyni a tervek szerint. Ennek
megfelelően a pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok
határozzák meg:
- a közoktatásról szóló, 2003. évi LXI. törvény által módosított 1993. évi LXXIX.
törvény,
- a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- az Afrikai – Magyar Egyesület alapító okirata.
A pedagógiai program elkészítése során a fent felsorolt törvények és az AHU említett
dokumentumának előírásait figyelembe vettem.
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 16. §-ának (2) bekezdése határozza meg a
képzési program tartalmára irányuló kötelezettségeket. Eszerint:
„(2) A képzési program tartalmazza:
a) a képzés során megszerezhető kompetenciát,
b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
c) a tervezett képzési időt,
d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),
e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,
f) a maximális csoportlétszámot,
g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás
kiadásának feltételeit,
i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek
biztosításának módját."

A szakképzésről szóló, 1993. évi LXXVI. törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint az
intézmény képzési programjában meg kell határozni az OKJ szerinti szakképzés
követelményeit, a szakmai vizsgát.
A törvény 15. §-ának (2) bekezdése az elméleti és gyakorlati képzésekre vonatkozó óraszámok
meghatározását írja elő.
Az intézmény által indítandó szakok konkretizálása folyamatban van, nem határozhatók meg
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 16. §-ának (2) bekezdése a), e) és h) pontjában,
a szakképzésről szóló, 1993. évi LXXVI. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében, valamint a
szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében előírtak.
Az intézmény pedagógiai programjának hiányzó tartalma az említett törvények által
meghatározott témakörökben azonnal pótlásra kerülnek, amint az azt lehetővé tevő feltételek
megvalósulnak.
A pedagógiai program tervezetének elkészítésében a törvényi szabályozáson túl egyéb
szempontokat is szükséges volt figyelembe vennem. Az a tény, hogy az intézmény afrikai
hallgatókat képez szakemberré, felvet néhány speciális kérdést. Az intézmény főleg a
szubszaharai országok hallgatói számára nyitja meg kapuit. Ezen országokban az éhezés a
legsúlyosabb formában van jelen: Angola, Benin, Csád, Etiópia, Guinea, Kongó, Lesotho,
Malawi, Mauritánia, Mozambik, Namíbia (Vándor P., 200 ). Általánosságban tanulmányoztam
ezen országok oktatási helyzetét, kulturális és vallási hátterét.
A közoktatás helyzete és annak okai
Amikor az afrikai oktatásról beszélünk, valamennyiünk előtt az írástudatlanság, a
képzetlenség jelenik meg. Valóban, az oktatás messze elmarad a fejlődő országokban a fejlett
országok oktatási színvonalától, sőt számos térségben egyáltalán nincs, vagy csak igen
kezdetleges formában van jelen.
Az oktatás alacsony színvonala Afrika-szerte nagyrészt még ma is az egykori gyarmatosítás, a
folyamatos törzsi háborúk, néhol az igen hosszú ideig tartó apartheid hatásának köszönhető.
A fekete lakosságot a gyarmatosítók teljes elnyomás alatt tartották politikai, gazdasági és
kulturális szempontból. Az oktatás köreikben lehetetlenné vált. Ezen generáció leszármazottai
ma is írástudatlanok, és egyre kevésbé tartják fontosnak a tanulást.

Az érintett országokban a függetlenségük visszanyerése után a gazdasági, politikai helyzetet,
ebből adódóan az oktatást is a teljes káosz állapota uralta (Humana People to People, Annual
Report, 2006).
Az 1977-ben a portugál gyarmatosítás után felszabadult Angola például kiemelten kezelte az
oktatásügy kérdését. Több országgal (így például Kubával, a Szovjetunióval) együttm őködési
programokban vett részt. Azonban a függetlenné válás után alig egy évtizeddel kezdődő
hatalmi harcok súlyos humanitárius válságot okoztak az országban, ami az oktatás helyzetét a
mai napig reménytelenné teszi (Humana People to People, Annual Report, 2006).
A szubszaharai térség országainak többségében az általános iskolai oktatás szinte teljesen
hiányzik, a meglévő iskolák felszereltsége hiányos, a „pedagógusok" képzetlenek. Az
országokban jelen lévő fejlesztési tevékenységet végző szervezetek (pl. a Magyarok Afrikáért
Alapítvány, az Afrika Platfrom, a Planet Aid UK, a Humana People to People) önkéntesei
nagy erőkkel dolgoznak az alapfokú képzés és a felnőttképzés megvalósításán, azonban
gyakran a lakosság passzív ellenállásába ütköznek. A lakosság erősen leromlott egészségi
állapota és az éhezés szinte teljesen lehetetlenné teszi az iskolák létszámmal feltöltését. A
térség lakosságának éhező arányát az 1. ábra mutatja:
1. ábra: Az éhezők és alultápláltak megoszlása Afrikában
Forrás: Vándor Péter: Afrika mezőgazdasági kihívásai és lehetséges
válaszok, FAO, Róma
A mezőgazdasági szakképzés és a felsőoktatás helyzete
A vizsgált 23 szubszaharai országban a mezőgazdasági szakképzést a közoktatás ügyéhez
hasonló problémák jellemzik:
- anyagi háttér hiánya,
- képzett pedagógusok hiánya.
A problémák ellenére az oktatási helyzetkép a felsőoktatást tekintve így néz ki:
- bsc,
- msc,
- phd képzés megvalósul.

Ezeken kívül teret kap az iskolarendszeren kívül felnőtt posztgraduális szakmai továbbképzés.
Az országok többsége az oktatási rendszert megszervezte, azonban a szakképzett oktatók, az
iskolai felszerelések, a tanüzemek és a jól használható tananyagok hiányt képeznek (Pekli J.,
2007).
Ezen gondok kiegészülnek néhány speciális problémával, melyek a m őködő egyetemeket
jellemzik:
- az agráregyetemek elszigetelődnek más egyetemektől, az együttm őködésekbe nem
kapcsolódnak be,
- az agráregyetemek nem tartanak megfelelő kapcsolatot a környező befektetőkkel,
hogy az igényeknek megfelelően folytassanak képzéseket,
- nem tartanak megfelelő kapcsolatot fenn a mezőgazdasági szakképzés egyéb
intézményeivel – pl. farmerképző hálózattal,
- az egyetemi pedagógusok testületét az egyetemek saját maguk nevelik ki, vagyis az ott
végzett hallgatók az intézményben maradnak tanárként. Emiatt kapcsolataikat nem
építik, együttm őködésekben nem vesznek részt, az új dolgokról nem rendelkeznek
elegendő információval, azaz saját maguk állnak fejlődésük útjába.
Az említett országok mezőgazdasági szakképzését csak jól szervezett együttm őködésekkel,
hosszú távon folytatható fejlesztési projektekkel lehet megoldani (Humana People to People,
Annual Report, 2006).
A vallási és kulturális háttér
A pedagógiai program egyes fejezeteinek elkészítéséhez a szóban forgó három ország vallási
és kulturális hátterét is szükséges volt tanulmányozni. Afrika a vallást és a kultúrákat tekintve
igen színes kontinens. A különböző etnikai csoportok, vallási felekezetek más-más,
egymásnak időnként teljesen ellentmondó világnézettel, kulturális szokásokkal, vallás által
meghatározott életmóddal rendelkeznek.
Az intézményben a leginkább keresztény, muszlim, hindu, esetleg egyéb törzsi vallású
hallgatókra lehet számítani.

A vallási és kulturális háttérből fakadó különbségeket az iskolai nevelési programjának
megvalósítása során mindenképpen figyelembe kell venni. Az iskola kulturális nevelési
programjának alapját képezi a vallási sokszín őség.

III. EREDMÉNYEK
Az Egyesület alapító okirata, az Egyesület Oktatási Központjának célkit őzései, illetve az ide
vonatkozó törvények és rendeletek, a képzéssel kapcsolatos rendelkezésemre álló
információk, és a leendő hallgatókkal kapcsolatos specifikumok (vallási, etnikai hovatartozás,
előképzettségük) tanulmányozása alapján a pedagógiai program tartalma összeállt. A
képzéssel kapcsolatos bizonyos kérdések jelenleg döntésre várnak, ezért a pedagógiai
program ide vonatkozó részei kiegészítésre várnak.
AZ AHU OKTATÁSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK TERVEZETE
1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
1.1 Az iskolában folyó oktató – nevelő munka pedagógiai alapelveinek, céljainak,
eszközeinek, feladatainak és eljárásainak tervezete
1.1.1 Alapelvek
Az iskola nevelő – oktató munkáját a humanista értékrend és a nemzetközi értékek hatják át.
Az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok alakítását egyértelm ően az emberi méltóság, az
egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a különböző kultúrák iránti nyitottság és
tolerancia jellemzi. Alapelv biztosítani a hallgatók azon jogát, hogy hazájuktól távol, az
európai kultúrák által meghatározott közegben is gyakorolhassák vallásaikat,őrizhessék
hagyományaikat. Alapelv biztosítani a lehetőséget arra, hogy az iskolában olyan elméleti és
gyakorlati ismereteke és képességekre tehessenek szert, mely alkalmassá tesziőket arra, hogy

hazájukba visszatérve olyan hosszú távon eredményes mezőgazdasági munkát legyenek
képesek végezni, mellyel jelentősen hozzájárulnak az élelmezési problémák orvoslásához.
1.1.2 Célok
Az iskola oktató – nevelő munkájának célja, hogy
- közvetítse az egyetemes kultúra alapértékeit,
- kiterjessze és elmélyítse a hallgatók általános m őveltségét,
- kialakítsa az állandó tanulás, fejlődés igényét,
- fejlessze a hallgatók azon képességét, hogy képesek legyenek globálisan szemlélni a
problémákat,
- legyenek tudatában annak, hogy milyen jelentősége van a később általuk közvetítendő
tudásnak, későbbi munkájuknak,
- alakítsa ki a hallgatókban az önmagukért és környezetükért érzett mély
felelősségtudatot,
- teremtse meg a motivációt a hallgatók körében a későbbi tevékenységeikhez,
- fejlessze a hallgató önállóságát, öntevékenységét és kreativitását,
- készítse fel a hallgatót egy szakmailag megalapozott tudás eredményes használatára.
1.1.3 Feladatok
Az iskolában folyó oktató – nevelő munka feladatai közé tartozik mindazon feltételek
megteremtése, melyekkel az intézmény biztosítani képes a célok maradéktalan elérését.
Ennek megfelelően a feladatok az alábbiakban határozhatók meg:
- olyan szaktudással és szakmai tapasztalattal rendelkező oktatók képzésbe történő meghívása,
akik képesek lényegre törően, céltudatosan oktatni, továbbá tudatában vannak a képzés
fontosságának, és ennek megfelelő komolysággal tevékenykednek;
- olyan oktatók, pedagógusok meghívása, akik tiszteletben tartják és elfogadják a kulturális
különbözőségekből eredő másságot;
- az intézmény a meghívott előadókat és oktatókat ösztönözze a tanítás tekintetében olyan
módszerek, munkaformák és eszközök alkalmazására, mely a hallgatók önállóságát,
konfliktuskezelő képességét, és az egyéb kulcskompetenciákat hatékonyan fejleszti;
- teremtse meg annak lehetőségét, hogy az alkalmazott módszerek, munkaformák és eszközök
a teljes tanítási folyamat során a tanulás és a tudás jelentőségét és szükségességét, és az
ismeretek eredményes és hatékony alkalmazásának fontosságát közvetítse a hallgatók felé.

1.1.4 Eszközök és eljárások
A nevelő – oktató munka során a kit őzött célok elérése érdekében fontos előnyben részesíteni
azon módszerek és eszközök alkalmazását, melyek a hallgatók tanórai tevékenységét
fokozzák, nagyfokú kreativitásra neveliőket, ugyanakkor alkalmazkodik előzetes
ismereteikhez és eltérő egyéni képességeikhez.
A képzés teljes időtartama alatt azon módszerek és eszközök alkalmazására kell helyezni a
hangsúlyt, melyek a szakmai kompetenciákon túl nagy mértékben fejlesztik a hallgatók társas
kompetenciáit.
1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az AHU Oktatási Központja egyik kiemelt feladatának tekinti a hallgatók személyiségének
fejlesztését. Fontos, hogy olyan értékeket közvetítsen, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a
hallgatók szokásai, életmódja az értékekkel való azonosulás kapcsán belső szükségletté
váljon. Fontos az olyan humanisztikus értékrendek közvetítése, melyek elsajátításával a
hallgatók öntudatos emberekké válnak, akik képesek a jövő generáció számára hasznos
célokat t őzni maguk elé, tudásukat ezek szolgálatába állítani, és ennek megfelelően élni,
tevékenykedni. Ennek megvalósulása érdekében a következő témakörökben szükséges
bizonyos feladatok végrehajtása a képzés során:
- erkölcsi nevelés,
- tenni akarásra nevelés,
- munkára nevelés,
- értelmi nevelés,
- érzelmi és közösségi nevelés,
- öntudatra nevelés.
Pedagógiai feladatok:
- szociális minták, attit ődök, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése,
- az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek
kialakítása (projekt munka, kiselőadás, megfigyelés, kísérlet, kutatás, adatgy őjtés
konkrét gazdaságokban, könyvtárban, Interneten),
- olyan iskolai légkör kialakítása, amely az egyének és csoportok kölcsönös megértését,
együttérzését, a másság (különös tekintettel a vallási és kulturális különbségekből

eredő másság) elfogadását segíti elő,
- versenyszellem kialakítása,
- az önkifejezés, ismeretátadás különböző módjainak állandó gyakoroltatása,
- olyan magatartási szabályok kialakítása és m őködtetése, amelyek mindenkitől
egyértelm ően és következetesen elvárhatók,
- olyan érzelmi légkör kialakítása és fenntartása a csoportokban, a tantestületben,
amelyben az oktatók, előadók és a hallgatók is jól érzik magukat, a hallgatók feltétlen
bizalommal vannak tanáraik iránt, illetve nem éreznek szorongást vallásukból,
kultúrájukból eredő másságuk miatt,
- olyan szituációk, helyzetek teremtése, beszélgetések szervezése, amely során a
hallgatók önismerete fejlődik, felismerhetik addig számukra is ismeretlen
adottságaikat,
- tudatosítani a hallgatókban aző jövőbeni tevékenységük jelentőségét,
- sportolási lehetőségek optimális kihasználása.
1.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A szakképzés során fontos a hallgatók társas kompetenciáinak fejlesztése, szocializációjuk
elősegítése. Ezért szükséges olyan közösségek kialakítása, amelyek tevékenysége elősegíti a
hallgatók egyéniségének fejlődését, képességeik kibontakozását, segít különböző társas
kompetenciáik fejlesztésében, így fejleszti a véleménynyilvánítás képességét,
konfliktuskezelési, együttm őködési és problémamegoldó képességeket, hozzásegít a
közösségi magatartás és a harmonikus embertársi kapcsolat kialakulásához.
Pedagógiai feladatok:
- az iskola oktatóiban és előadóiban, illetve minden dolgozóban
tudatosítani kell, hogy magatartásával, viselkedésével,
beszédstílusával, a hallgatókhoz és egymáshoz való
viszonyukkal a társas érintkezés különböző követendő
szabályait, illetve nem követendő példákat közvetítenek a
hallgatók felé,

- tanórai és tanórákon kívüli foglalkozások megszervezése oly
módon, hogy a hallgatóknak lehetősége nyíljon aktív közösségi
életet élni,
- a hallgatók számára a tanórákon olyan feladatok
meghatározása, melynek megoldása során a lehetőségük nyílik
együttm őködni társaikkal, a feladat megoldása során keletkező
esetleges konfliktusok kezelésében tapasztalatot szerezni, saját
véleményét kifejezésre juttatni,
- a tanórákon a csoportmunka, párban történő munkavégzés,
páros munka előnyben részesítése,
- lehetőség szerint olyan foglalkozásokon való részvétel
lehetőségének biztosítása, melyek a hallgatók kommunikációs
képességének fejlesztését szolgálják,
- olyan tanórán kívüli foglalkozások szervezése, mely lehetőséget
nyújt a sajátjuktól eltérő kultúrákkal, vallással, életmóddal való
megismerkedésre.
1.4 Beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység
Az AHU Oktatási Központja kizárólag afrikai hallgatók képzését tervezi. Ez a tény
önmagában kiküszöbölhetné azt a helyzetet, hogy az ellenkező esetben európai és egészen
eltérő kultúrával, szokásokkal, életmóddal, vallással rendelkező afrikaiak között ellentét
alakuljon ki. Tekintve azonban, hogy Afrika egyes országai között és az országokon belül is
vallási ellentétek állnak fenn, az iskolában a hallgatók között emiatt súlyos nézeteltérések,
konfliktusok alakulhatnak ki.
Tudott, hogy például Nigériában napjainkban is háborúk dúlnak a muzulmán és a keresztény
hivők között. Az ország lakosságának mintegy kétharmada muzulmán, egyharmada
keresztény, illetve kis százalékban egyéb törzsi vallások is fellelhetők. Az említett két vallás
hívei folyamatos harcban állnak egymással, a gy őlölet köreikben odáig fajul, hogy gyakran
vérontás kíséri az összecsapásokat.

Az AHU Oktatási Központ hallgatói a szubszaharai országokból érkezik majd. Eszerint a
következő vallású hallgatókra lehet számítani: iszlám, keresztény és hindu vallásúakra, illetve
előfordulhat, hogy egyéb törzsi vallású hallgatók is az intézményben tanulnak majd.
A hallgatók esetlegesen kialakuló magatartási problémáinak, beilleszkedési zavarainak
gyökere joggal kereshető majd a vallási ellentétekben. Természetesen a vallási és kulturális
különbségeken túl egyéb problémákra is számítani lehet, például:
- provokatív magatartás,
- klikkesedés,
- hangulati ingadozás (introvertáltság, extrovertáltság, depresszió),
- nem megfelelő attit őd a tanóra folyamán,
- szociális háttérből fakadó önbizalomhiány, szégyenérzet,
- kulturális háttérből fakadó zárkózottság vagy túlzott nyitottság, melyet mások tolakodásnak
foghatnak fel,
- alulmotiváltság.
Az intézményben ugyan felnőtt korú hallgatók képzése történik majd (valamennyi hallgató a
18. életév betöltése után tanulhat az intézményben), az említett problémák megoldásában, a
keletkező komolyabb konfliktusok kezelésében az intézménynek szükséges szerepet vállalni.
Feladatait az alábbiakban célszer ő meghatározni:
A problémával küszködő hallgatók felkutatásával kapcsolatos feladatok
- az intézmény minden, az iskolában m őködő csoport számára biztosít egy csoportvezetőt, egy
ezzel a feladattal megbízott tanár személyében,
- az intézmény a csoportvezetők számára meghatározza azt az időkeretet, melyet kötelezően,
rendszeres fogadóórák tartására kell fordítani, ahol a hallgatók egyénileg is beszélhetnek
problémáikról,
- az intézmény tantárgyi keretek között biztosít olyan foglalkozást, ahol a csoportvezetőknek
alkalma nyílik a problémákkal küszködő hallgatók kisz őrésére.
A problémával küszködő hallgatók problémáinak felkutatásával, azok okainak
meghatározásával összefüggő feladatok
- a problémával küszködő hallgatóval történőőszinte beszélgetés,

- a problémás hallgató esetleges nagyfokú zárkózottsága, beszélgetésnek való ellenállása
esetén a hallgató közeli társaival, barátaival való beszélgetés,
- túlságosan introvertált hallgató problémáinak felkutatása rejtett formában (pl. különböző
szituációs játékokkal),
- információ szerzés a problémás hallgató otthoni családi körülményeiről,
- szükség esetén szakember (pszichológus) bevonása.
A problémák kezelésével kapcsolatos teendők
- tájékoztatás, ismeretterjesztés, felvilágosító oktatás (pl. az intézményben is megtalálható
különböző vallások, kultúrák bemutatása),
- állandó kapcsolattartás a problémás hallgatókkal egyéni foglalkozások útján,
- biztosítani a problémákkal küszködők számára az állandó segítségnyújtás lehetőségét, ha
igénylik,
- állandó kapcsolattartás a problémával küszködő hallgató közeli társaival, barátaival,
- szükség esetén szakember (pl. pszichoterapeuta) bevonása a probléma orvoslásába,
- amennyiben szükséges, a hallgató számára egyéni tanrend kialakítása,
- szakember javaslatára bizonyos előadások látogatása alóli felmentés.
Fontos az intézményben mind a tanítási órán, mind azon kívül, a kollégiumban és a
szervezett, iskolán kívüli foglalkozások során olyan légkört kialakítani, mely a hallgatók
számára a bizalmat és a feltétlen elfogadás érzését adja.
1.5 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység
Az AHU Oktatási Központ céljai között megfogalmazódik a képzés során tehetségesnek
bizonyuló, különleges képességekkel rendelkező hallgatók számára olyan lehetőségek
biztosítása, ahol tehetségüket kibontakoztathatják.
Feladatok:
- a hallgatók ösztönzése képességeik felfedezésére és
megmutatkoztatására,
- a tehetséges hallgatók kisz őrése,

- a tehetséges hallgatók számára önálló, képességüket fejlesztő
feladatok biztosítása a tanórán (differenciált oktatás),
- tanórán kívüli foglalkozások szervezése a képességek
fejlesztése céljából (szakkörök, továbbképzések)
- intézményen belüli kiállítások, versenyek szervezése,
- a kiemelkedő képesség ő, tehetséges hallgatók sikerélményhez
juttatása annak érdekében, hogy nagyobb önbizalomra tehessen
szert,
- a tehetség kibontakoztatásának céljából indokolt esetben a
hallgató számára egyéni tanrend is kialakítható.
Az intézménynek azon túlmenően, hogy a tehetséges hallgatókat felkutatja és
tehetséggondozás céljából külön foglalkozásokat biztosít számukra, minden más hallgatónak
is lehetőséget kell adni és motiválni szükségesőket arra, hogy felfedezhesse saját magában
azokat a képességeket, melyekről addig esetleg nem volt tudomása. Fejlődésükre lehetőséget
kell biztosítani.
1.6 Az iskola egészségnevelési programja
Az intézmény egészségnevelési programjának célja, hogy a hallgatókban tudatosítsa az
egészségvédelem fontosságát, a különböző betegségek megelőzésének jelentőségét és
lehetőségeit, különös tekintettel az Afrikában előforduló fertőző betegségekre.
A programban helyet foglaló egészségvédelmi kérdéskörök:
- az egészségérték tudatosítása (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváció és
aktivizáló egészségérték tudatosítás),
- életmódi tennivalók, a testi higiénia fontossága,
- a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései, a felelőtlen kapcsolatok testi és lelki
következményei, a családi életre nevelés,
- az egészségre káros szokások, (helytelen táplálkozás, inaktív életmód), az
egészségtelen életmód következményei,
- káros szenvedélyek (dohányzás, drog- és alkohol-fogyasztás) hatásai mind a testi,
mind a lelki egészségre,
- az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségei, a

rendszeres testmozgás igényének szükségessége,
- bizonyos fertőző betegségek (különösen az Afrikában előforduló betegségek –
malária, HIV/AIDS, bilharzia stb.) terjedési körülményei, a betegségek megelőzési
módjai.
A program fő területei:
- fertőző betegségek (malária, HIV/AIDS stb.) prevenciója,
- drogprevenció,
- dohányzás és alkoholfogyasztás elleni küzdelem,
- szexuálhigiéniai prevenció,
- a személyi higiéniai igény kialakítása,
- egészséges táplálkozási szokások kialakítása,
- mentálhigiénia - lelki egészségvédelem,
- rendszeres testmozgás igényének kialakítása.
A program megvalósításának keretei:
- tanórai foglalkozások,
- tanórán kívüli foglalkozások, előadások, rendezvények,
- mindennapi testedzés (testnevelés óra),
- tanórán kívüli edzési lehetőségek biztosítása.
1.7 Az AHU Oktatási Központ környezeti nevelési programja
Az Afrikai Magyar Unió küldetésének tekinti, és alapvető céljai között fogalmazza meg a
környezettel és természettel kapcsolatos ismeretek folyamatos átadását, a környezettudatos
szemléletmód kialakítását, az ezzel összefüggő állandó tudatformálást annak érdekében, hogy
a fiatal generáció számára magától értetődő és egyértelm ő legyen a környezet- és
természetvédelem szolgálatába állított életmód folytatása, különös tekintettel a helyes
fogyasztói szokások kialakítására.
Az AHU Oktatási Központja ennek megfelelően alakítja ki az iskola környezeti nevelési
programját. Tekintve, hogy az intézményben mezőgazdasági szakember képzés folytatását
tervezik, különösen nagy a jelentősége a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletmód

kialakításának a hallgatók körében annak érdekében, hogy végzett szakemberként olyan
mezőgazdasági tevékenységek folytatására törekedjenek, melyek a lehető legkevesebb
környezeti ártalmakat idézi elő.
A hallgatókban tudatosítani szükséges, hogy az ember a természet része és nem fölötte áll, a
természettel összhangban kell élni és termelést folytatni ahhoz, hogy a jövő generációnak is
biztosítva legyen annak lehetősége, hogy szükségleteiket a megfelelő módon kielégíthessék.
A környezeti nevelési program magába foglalja a természeti értékeken kívül a történelmi
emlékek tiszteletére való nevelést is. Fontos a hallgatókban tudatosítani, hogy ezen értékek a
mai és a jövő generáció számára üzenet a múltból, a múltban lezajlott, nemzetek
sorsalakulásának bizonyítékai, ezért állapotukatőrizni kell.
Célok: a hallgatókban a következő tulajdonságok kialakítása:
- humanizmus,
- mővészetekkel, történelmi és természeti értékekkel szembeni tisztelet,
- természet iránti tisztelet,
- környezettudatosság.
Feladatok : környezeti és természeti értékek ismertetése (lehetőség szerint
tapasztalatszerzéssel), a környezeti és természeti problémák, és fennállásuk
következményeinek ismertetése, megoldási lehetőségek kidolgozása (lehetőség szerint itt is
személyes tapasztalatszerzésre alapozva).
Ennek érdekében a következő konkrét feladatok végrehajtása szükséges:
- az iskola külső és belső környezetének igényes, rendezett kialakítása, és annak
megtartása,
- a természeti és mesterséges környezet esztétikumának alakítása és megőrzése,
- helyes fogyasztói szokások kialakítása (különös tekintettel a fogyasztási
cikkekből nem újrahasznosítható hulladékok keletkezésének kiküszöbölésére),
- a súlyos környezeti ártalmakat előidéző mezőgazdasági tevékenységek, és a
fenntartható fejlődés alapelveinek megfelelő (ökológiai) mezőgazdasági
tevékenységek folyamatos összehasonlítása a gyakorlatban.

A környezeti nevelés eszközei:
- szaktárgyi: a különböző tantárgyak oktatása közben a tanórákon mindig előtérbe kell
helyezni az adott téma tartalmának lehetőség szerint olyan módon történő előadását, mely a
környezeti és természeti értékek fontosságát nem téveszti szem elöl.


Környezet- és természetvédelem direkt oktatása tantárgyi keretek között.


Szakmai tárgyak környezeti és természeti értékeinkkel kapcsolatos témáit azok
védelmének hangsúlyozásával kell oktatni.


Szakmai tárgyak oktatása közben rá kell világítani bizonyos, a szakmával kapcsolatos
tevékenységek környezeti és természeti romboló hatásaira a múltban lejátszódott, a
jelenben is hatását éreztető események ismertetése alapján.


A gyakorlati témájú tanórákat ajánlott üzemlátogatással egybekötni annak céljából,
hogy a hallgatók a gyakorlatban is megfigyelhessék a követendő vagy éppen nem
követendő példákat.
- tanórán kívüli: a környezeti nevelés hatékony megvalósítása érdekében ajánlott tanórán
kívüli foglalkozásokat is szervezni. Így például:


szakkörök,


tanulmányi kirándulások,


környezetvédelmi versenyek,


természetvédelmi iskolai fotó kiállítás,


konkrét akciók megvalósítása (pl. hulladékgy őjtés, tanösvény létesítése, egy
mesterséges tó létrehozása stb.),


kreatív-nap (természetes anyagokból, hulladékokból hasznos tárgyak, dísztárgyak
készítése),


kirándulások állatparkokba, arborétumokba – különös tekintettel az olyan parkokra,
ahol veszélyeztetett fajok figyelhetők meg.
Különböző, a környezeti nevelést szolgáló nagyszabású programok kidolgozásával
kapcsolatban az AHU folyamatosan tárgyalásokat folytat a WWF Magyarország, a Földkelte
Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület szakembereivel.
Az AHU Oktatási Központ képzési programjában kiemelkedő helyen áll a fenntartható
fejlődés folyamatos hangsúlyozása. A tervek között szerepel egy olyan gazdaság létrehozása,

mely a gyakorlatban mutatná be a mezőgazdaságban kívánatos integrált és ökológiai
gazdálkodási módokat, illetve olyan, az ember mindennapi háztartásában bevezethető
lehetőségeket, melyek a ma jellemző energiapazarlást, túlzott kemikáliahasználatot stb.
felválthatja. Ezt a tangazdaságot bemutatás céljából tervezik megvalósítani, mely mintaként
szolgálna valódi, nagyobb ökogazdaságok számára.
1.8 Interkulturális párbeszéd - az iskola kulturális nevelési programja
Az Afrika – Magyar Egyesület külön hangsúlyt kíván fektetni az általános kulturális értékek
közvetítésén túl az úgynevezett „interkulturális párbeszéd" megteremtésére – az intézményen
belül az eltérő kultúrákkal rendelkező hallgatók és tanárok között, illetve az intézmény és
annak környezete között.
Eszerint az intézmény nevelési programját két színtéren valósítja meg:
- az iskolán kívül – az iskola és környezete
- az iskolán belül .

Az iskolán kívüli – az iskola és környezete közötti - kulturális nevelési program
Az AHU Oktatási Központ törekvései között szerepel a különböző kultúrák iránti tolerancia
növelése, az eltérő vallási és kulturális háttérből eredő másság elfogadtatása az iskola sz őkebb
és tágabb környezetében.
A 2008-as esztendő az Európai Unióban a „Kultúrák Közötti Párbeszéd Éve". Az AHU ennek
tiszteletére, illetve saját iskolán kívüli nevelési programjának megvalósítása céljából
bekapcsolódik azokba a programsorozatokba, melyek nagy hangsúlyt fektetnek az egymás
kultúrájának megismerése által történő rasszizmus háttérbe szorítására. Bizonyos programok
az Európai Unió és az Oktatási és M ővelődési Minisztérium hivatalos logói alatt kerülnek
megrendezésre nagy nyilvánosság és figyelem kíséretében. Az AHU programokban való
részvétele nagyban szolgálja az Oktatási Központ azon törekvését, hogy a hallgatók majdani,
folyamatos itt tartózkodása idején várhatóan jelentkező, kultúrák közötti különbségekből
adódó konfliktusokat megelőzze az iskola sz őkebb és tágabb környezetében.
Az iskolai kulturális nevelési program
Az AHU alapelvei között szerepel az eltérő kulturális háttérből eredő másság tolerálása, a
kultúrák különbözőségéből fakadó életmódbeli különbségek tisztelete, a vallási és világnézeti
meggyőződésen alapuló szokások feltétlen tisztelete. Ezen alapelvek folyamatos szem előtt
tartása, illetve az iskola harmónikus légkörének megteremtése érdekében az Oktatási Központ
biztosítani kívánja mindazon feltételeket, melyek a célok megvalósításához szükségesek.
Az iskolában várhatóan muszlim, keresztény, kis számban hindu és esetlegesen egyéb törzsi
vallású hallgatók tanulnak majd. Fontos, hogy az iskola a lehetőségekhez mérten biztosítsa a
hallgatók számára azokat a lehetőségeket és eszközöket, melyek segítségével vallásaikat a
megfelelő módon gyakorolni, szokásaikat, hagyományaikatőrizni tudják.
Nagyon fontos, hogy a más-más vallású hallgatók tiszteljék és feltétel nélkül elfogadják a
számukra szokatlan, esetleg teljességgel érthetetlen szokásokat, tartsák tiszteletben társaik
hitét, vallási és világnézeti meggyőződését. Az iskola feladata, hogy elősegítse a
különbözőségek megértését, azok elfogadását mind a hallgatók, mind a nevelőtestület
körében. Az iskola kiemelt feladatának tekinti az intézmény hallgatóit olyan kultúrákkal és
vallásokkal is megismertetni, melyek képviselői, hívei az iskolában nem lelhetők fel.

Az iskola konkrét feladatai tehát:
1) Biztosítani a hallgatók számára a lehetőséget vallásaik gyakorlásához, szokásaik
megtartásához. Ez a következőket jelenti:
- megfelelő helyiség biztosítása az imák elvégzéséhez,
- az imahelyiségek megfelelő felszereltségének biztosítása (pl. a muszlim hívők
számára cipőtartó elhelyezése az imahelyiségük előtt, az iszlám hívei ugyanis
csak mezítláb lépnek be oda),
- vallási ünnepek alkalmával biztosítani kell számukra az ünnep méltó megtartását
(pl. az iszlám hívők számára a Ramadán ünnepét, amikor is egy hónapos böjtöt
kell tartaniuk),
- biztosítani kell a hallgatók számára a vallásuk által diktált életmód gyakorlását,
szokásaik megtartásának lehetőségét (pl. étkezési szokások – a hinduizmus hívei
nem fogyasztanak húst, az iszlám hívei nem fogyasztanak sertés húst).
2) Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a hallgatók egymás kultúráit
megismerhessék, illetve más kultúrákkal is találkozhassanak. Ennek érdekében:
- rendezvényeket és egyéb tájékoztató jelleg ő programokat célszer ő szervezni,
- ajánlott olyan foglalkozásokat szervezni, ahol a hallgatók beszélhetnek
egymásnak saját vallásaikról, kulturális szokásaikról, azok történeteiről, hozzájuk
kapcsolódó legendákról,
- ajánlott tájékoztató jelleg ő folyóiratokat, magazinokat, könyveket, filmeket a
hallgatók rendelkezésére bocsátani,
- érdemes olyan kirándulásokat szervezni, melynek során a hallgatók más
kultúrákkal is találkozhatnak (pl. az iszlám és hinduizmus hívei látogathassanak el
keresztény templomokba mise vagy istentisztelet alkalmával).
1.9 Az iskolai pedagógiai munkát elősegítő eszközök, felszerelések
Az intézmény kiemelten fontosnak tartja, hogy a pedagógiai munka hatékonysága érdekében
minden olyan helyiség, berendezési tárgy és használati eszköz a pedagógusok, előadók és a
hallgatók rendelkezésére álljon, melyek segítségével maradéktalanul biztosítható a kellemes
környezet, nyugodt légkör, zökkenőmentes tanítási folyamat. Ennek érdekében az intézmény
vezetése részletes tájékozódás után az 1. mellékletben felsorolt helyiségek, bútorok, technikai
eszközök meglétét tartja szükségszer őnek.

Az intézmény az alapvetően szükséges helyiségek, berendezési tárgyak, tanításhoz
kapcsolódó eszközökön kívül igyekszik biztosítani a modern technikai eszközök meglétét,
melyek segítségével megvalósíthatóvá válik, hogy külföldi, vagy magyar, de külföldön
tartózkodó szaktekintélyekkel is kapcsolatba léphessenek a pedagógusok és hallgatók egy-egy
előadás, konferencia, vagy akár több fázisból álló tréning erejéig (ezen eszközök,
berendezések jegyzékét szintén az 1. melléklet tartalmazza).
2. Képzési program
2.1 Az intézményben indítandó szakok kiválasztásának körülményei
Az Afrikai – Magyar Egyesület és az együttm őködő és támogató partnerek folyamatos
felméréseket és tárgyalásokat folytatnak az érintett afrikai országokkal annak tekintetében,
hogy milyen mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező szakemberekre van szükségük. A
térség országainak agropotenciálja viszonylag kedvező paramétereket mutat, ezért érdemes a
mezőgazdaság valamennyi ágazatában tevékenységeket folytatni. Eszerint előreláthatóan
szükség lesz szakemberekre a növénytermesztés , a kertészet , az állattenyésztés (beleértve a
halászatot) és a gépészet területén.
Az AHU céljai között szerepel, hogy a lehetőségekhez mérten olyan szakembereket képezzen,
akik tisztában vannak a fenntartható fejlődés mibenlétével, annak mezőgazdasági
vonatkozásaival. A „Környezeti nevelési program" fejezetben megfogalmazott célok és
feladatok a szakképzés során az említett témakörökön belül tantárgyi keretek között is
jelentkeznek – azaz a tantárgyi struktúrában, illetve a tananyagok tartalmában. Mindemellett
az AHU és partnerei szükségét látják a hulladékgazdálkodás területén történő
szakemberképzésnek is.
Az Országos Képzési Jegyzéknek megfelelő, OKJ számmal ellátott, indítani kívánt szakok
konkretizálása, a szakok meghatározásának alapját képező felmérések, egyeztetések jelenleg
folyamatban vannak.
2.2 Kompetencia alapú oktatás – az egyes képzési területekhez kapcsolódó szakmai
kompetenciák meghatározása
2.2.1 A kompetencia alapú oktatás, mint az „élethosszig tartó tanulás" alapja

Napjainkban az oktatást tekintve hazánkban is egyre nagyobb teret kap az úgynevezett
kompetencia alapú oktatás, melynek eredményessége a szakképzésben és általában véve az
élet bármely területén valóban jelentős lehet.
A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek
összessége, amely által az ember képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére.
A kompetenciaalapú oktatás az az oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák
megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik. A
kompetenciaalapú oktatáson a képességek, készségek, fejlesztését, az alkalmazásképes tudást
középpontba helyező oktatást értjük (http://www.oki.hu ).
A kompetencia alapú oktatás tulajdonképpen az „élethosszig tartó tanulásra" (Long Life
Learning) felkészítő oktatási forma. A kompetencia alapú oktatás során az adott szakma
sikeres gyakorlásához szükséges készségeken kívül olyan egyéb emberi tulajdonságok is
fejlődnek, melyek nagyban hozzájárulnak az egyes ember szemléletének megváltozásához,
látókörének szélesedéséhez. A szakmai kompetenciákon túl a fejlődő személyes és társas
kompetenciák hozzásegítik az egyes embert egyéni sikereik eléréséhez. Ezáltal motiválttá
válnak, fokozatosan kialakul az emberben az állandó fejlődés igénye, az érdeklődés, a tudás
iránti vágy állandósul. Az „élethosszig tartó tanulás" mai, modern világunkban a sikeres és
teljes élet alapvető feltétele. Az ezt elősegítő kompetenciák fejlesztését célzó módszerek
alkalmazása mindenképpen kívánatos az AHU Oktatási Központ pedagógiájában.
A hazánkban érvényben lévő Nemzeti Alap Tanterv (NAT) szám szerint 10
kulcskompetenciát határoz meg, melyek tulajdonképpen olyan általános emberi
tulajdonságok, melyek megléte nélkül a szakember nehezen boldogulhat pályája során, még
akkor is, ha egyébként kiváló szakmai tudással rendelkezik. Ezen kulcskompetenciák megléte
egyénenként különböző mérték ő lehet, hiány esetén azonban fejleszthetők.
Természetesen a kulcskompetenciákon kívül elengedhetetlen meghatározni azokat a
kompetenciákat, melyekkel a végzett szakembernek feltétlenül rendelkeznie kell ahhoz, hogy
képes legyen a pályán helyt állni. Ezek az úgynevezett szakmai kompetenciák, azaz a
szakképzés kimeneti követelményei.
2.2.2 A szakmai kompetenciák meghatározása az egyes szakképzési területeken
A felmérések alapján jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a következő területeken
indul majd szakképzés:
- növénytermesztés,
- kertészet,

- állattenyésztés,
- hulladékgazdálkodás,
- halászat,
- gépészet.
Ezek alapján a szakmai kompetenciákat konkrét szakmákra nézve jelenleg nem, az egyes
területeket tekintve azonban az alábbiakban lehet meghatározni:
A növénytermesztő szakképzés területén: a növénytermesztő szakember képes a szántóföldi
növénytermesztés technológiáját megtervezni, azt az ökológiai és agrotechnikai tényezőkhöz
adaptálni, a termesztéstechnológiai munkam őveletek megszervezni, végrehajtani, a
végrehajtást irányítani, ellenőrizni. Képes a különböző termelési módok (integrált, ökológiai)
speciális termesztéstechnológiai folyamatait megtervezni, megszervezni, a
munkafolyamatokat irányítani, ellenőrizni. Képes a növényvédelmi technológia egyes elemeit
megtervezni, megszervezni, a munkafolyamatokat irányítani, elvégezni, ellenőrizni. A
növénytermesztő szakember egyben tanácsadó tevékenységet is végez, mely azt jelenti, hogy
képes az adott területen és témában az esetleges problémát azonnal felismerni, a megoldási
lehetőségeket azonnal felmérni, ezek alapján megoldási tervet kidolgozni, megszervezni,
kivitelezni, gyakorlati és elméleti szakmai ismereteit másokkal is ismertetni.

A kertész szakképzés területén: a gazdálkodási, vezetési, szervezési ismeretekkel is rendelkező
kertész képes önállóan végezni a kertészeti növények szabadföldi és növényházi termesztését,
képes kivitelezni, kiviteleztetni az ültetvények telepítését, megszervezni és irányítani a
parképítési és fenntartási munkafolyamatokat, képes a tevékenység végzésével kapcsolatos
gépeket szakszer ően üzemeltetni, az előállított termékeket forgalmazni és értékesíteni, képes a
magánvállalkozás adminisztrációs ügyeit intézni, különböző, a kertészethez kapcsolódó
munkaköröket irányítani. A szakember képes tanácsadói feladatokat ellátni, szakmai
ismereteit mind elméletben, mind a gyakorlatban tovább adni, konkrét kérdésekben állást
foglalni, képes önállóan dönteni szakmai kérdésekben, komplett tervet kidolgozni, a hozzá
kapcsolódó munkálatokat megszervezni és kivitelezni. A szakképesítés középszint ő irányítói,
vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít. A kertész és
növényvédelmi technikus a külön jogszabályban meghatározott szakirányítás mellett jogosult
az üzemekben, gazdaságokban a növényvédelmi munkák irányítására, végzésére, a
növényvédő szerek forgalmazására, a méregraktár kezelésére.

Az állattenyésztő szakképzés területén: az állattenyésztő szakember képes az állattenyésztés
különböző ágaiban és a hozzá kapcsolódó takarmánykonzerválás, tárolás, felhasználás
munkáiban, a termelés menedzselésében önálló munkát végezni, illetve a tevékenységeket
koordinálni. Képes az állattenyésztők, állatorvosok tevékenységét segíteni az állatok
elhelyezésével, tartásával, ápolásával, szaporításával, az állati termékek előállításával
kapcsolatosan, illetve az ezekhez kapcsolódó napi munkafolyamatokat megszervezni és
irányítani. Képes elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit mások számára használhatóan
átadni, képes konkrét problémákkal kapcsolatosan megoldási tervet kidolgozni, megszervezni
és kivitelezni, képes szakmai kérdések tekintetében önállóan állást foglalni és döntéseket
hozni. Képes a szakterületen jelentkező méréseket, adatrögzítéseket önállóan elvégezni, az
ezekkel kapcsolatos bizonylatokat, feljegyzéseket dokumentálni.
A hulladékgazdálkodó szakképzés területén: a hulladékgazdálkodásra jogosított szakember
képes az adott gazdaságban keletkező hulladékot megfelelően gy őjteni, gy őjtetni, válogatni
vagy válogattatni, megfelelően kezelni. Képes önálló mintavételezést végezni. Meghatározza
a keletkező hulladék mennyiségét, minőségét. Képes önállóan a hulladékra vonatkozó fizikai
és kémiai jellemzőket mérni. Hulladékkezelő berendezést üzemeltet, komposztáló és biogáz
előállító berendezést képes üzemeltetni, a különböző hulladékkezelő folyamatokat
megszervezi és irányítja. Képes önállóan megszervezni és m őködtetni a hulladékudvart, az
átrakóállomást, válogatótelepet. Képes hatékonyan részt venni a gazdaság területén
szabálytalan hulladék-elhelyezés megakadályozásában. Képes a gazdaság területén minden
hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenység eredményét önállóan dokumentálni.
Elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit igyekszik munkatársainak, a gazdaság dolgozóinak
átadni, tevékenységének fontosságát ismertetni, a keletkező hulladékokról, illetve ezek káros
hatásairól minél szélesebb körben folyamatos tájékoztatást adni, a hulladék szakszer ő
gy őjtésével, tárolásával és kezelésével kapcsolatos ismereteit másoknak is átadni.
A halász szakképzés területén: a halász szakember a tógazdasági haltenyésztési alapm őveletek
és technológiai folyamatok magas szint ő ismeretének birtokában képes az ezekkel kapcsolatos
tervezési és szervezési feladatok önálló ellátására. Képes – a természetes vízi halgazdálkodás
sokrét őségét figyelembe véve és az ökológiai kölcsönhatások ismeretében – a természetes vízi
halászatot olyan szinten megtervezni, megszervezni és irányítani, hogy az a jövedelmezősége

mellett a természetvédelem elvárásainak is megfeleljen. Képes elméleti és gyakorlati szakmai
ismeretei alapján bizonyos tógazdaságok, haltenyészetek számára használható tanáccsal
szolgálni, ismereteit átadni.
A mezőgazdasági gépész szakképzés területén: a mezőgazdasági gépész szakember képes
kezelni és hatékonyan üzemeltetni a mezőgazdasági termesztési és állattartó technikákhoz
alkalmazott erő- és munkagépeket, gépészeti berendezéseket. Képes önállóan elvégezni a
gépekhez kapcsolódó beállítási, karbantartási m őveleteket. Képes önállóan végrehajtani a
mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó munkafeladatokat. Ismeretei alapján képes önálló
vállalkozási tevékenység folytatására a szántóföldi növény- és zöldségtermesztés,
állattenyésztés, mezőgazdasági termékek szállítása, mezőgazdasági gépi bérmunka és a
mőszaki javító, karbantartó szolgáltatások terén – a járm ő javításával kapcsolatos egyéb
jogszabályok figyelembevételével. Képes elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit
munkatársainak átadni, szakmai kérdések esetén egyértelm ően állást foglalni, tanácsot adni.
2.3 Az intézménybe való felvétel és a magasabb évfolyamra lépés feltételei
Az AHU Oktatási Központban a tervek szerint felnőttoktatás keretében, iskolai rendszer ő,
nappali tagozatos, szakképesítés megszerzésére irányuló képzés fog folyni. Ennek
megfelelően a szakképző intézménybe történő felvétel feltételei a következő:
- az adott szakra történő jelentkezéshez szükséges előképzettség (érettségi),
- betöltött 18. életév,
- büntetlen előélet,
- valamely afrikai állam polgársága.
A magasabb évfolyamra lépés feltétele az adott tanévben előírt modulok sikeres (legalább
elégséges minősítés ő) teljesítése.

2.4 A képzés folyamán megszerezhető képesítések
A megszerezhető szakképesítések pontos meghatározása jelenleg folyamatban van. Az érintett
szubszaharai országok igényeit felmérve hoz döntést a szakképesítések konkretizálására nézve
az Európai Unió erre kompetens szervei, az AHU Oktatási Központ, annak együttm őködő és
támogató partnerei.
2.5 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai
foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei
A fent említett okok miatt nem áll módomban meghatározni, jelenleg e kérdésben tájékozódás
és tárgyalások folynak.
2.6 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Az adott tárgyból a szaktanár joga, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulási
segédleteket, taneszközöket és ruházati felszereléseket. A képzés specifikumai közé tartozik,
hogy kontinentális éghajlati viszonyok között folyik majd olyan hallgatók képzése, akik
trópusi és szubtrópusi területeken hasznosítják majd tudásukat. Ezt a tényt a tankönyvek,
tanulmányi segédletek kiválasztásánál az oktatóknak figyelembe kell venni. A tervezett
szakképzés gyakorlati megvalósításának egyik kiemelt közrem őködője a Szent István
Egyetem mára önállóságát vesztett Trópusi – Szubtrópusi Tanszéke. Az adott jegyzetek
trópusi vonatkozású témaköreit a tanszéki szaktekintélyek egészítik ki önálló fejezetek
megírásával.
A tankönyvek kiválasztásának főbb elvei:
• tartalmilag feleljenek meg a NAT-ra épülő kerettanterveknek, a szakmai vizsgák
követelményeinek, a képzési program célkit őzéseinek,
• kövessék a tudomány és a törvények változását,
• feleljenek meg a hallgatócentrikus oktatás követelményeinek,
• vegyék figyelembe a tanulók szociális hátterét,
• a tankönyvellátás rendje szerint biztosítható valamennyi hallgatónak.

2.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei
és korlátai
Az otthoni felkészülés az iskolában szerzett ismeretek gyakoroltatását, elmélyítését szolgálja.
Hosszabb megoldási időt igénylő írásbeli feladat kiadásának legalább egy héttel meg kell
előznie a beadási határidőt. A komplex feladatsorok kidolgozását igénylő projekt munkák
végrehajtására legalább két hét időtartamot szükséges adni. A felkészülési időbe nem
számítható be többletként a szombat, a vasárnap és a tanítási szünet.
Célszer ő olyan feladatokat meghatározni, melyek a hallgatók szakmai, társas és személyes
kompetenciáinak fejlesztését elősegíti. Ilyenek például:
- projekt munkák,
- előadások anyagának készítése,
- adott feladat gyakorlati kivitelezése és bemutatása.
Az otthoni felkészüléshez kiadott feladatoknak összhangban kell lenni az adott tárgy éppen
aktuális témájával. Olyan feladat nem adható ki, mellyel kapcsolatban a hallgatónak nincs
előzetes ismerete.
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a
hallgató teljesítmény értékelésének, minősítésének formája
Az ellenőrzés - értékelés funkciója az, hogy a képzés során rendszeres objektív visszajelzést
kapjon a tanár a hallgatók egyéni teljesítményéről. Célja az, hogy az eredmények alapján
következtetni lehessen a képzés hatékonyságára, a hallgató képességeire. Az ellenőrzés –
értékelés hatása mind a pedagógus, mind a hallgató számára visszajelzést ad, mely megerősíti
a tanulási és/vagy tanítási gyakorlatot, vagy épp arra világít rá, hogy változtatni kell azon.
Az ellenőrzés – értékelés formái


középfokú szakmai képzés esetén beszámoló
A félév során a hallgató köteles 3 írásbeli beszámolót és a vizsgatantárgyakból szóbeli
beszámolót tenni. Az írásbeli beszámolók minimum szintje 60 %. Amennyiben bármelyik
feleletrész nem éri el az elégséges osztályzatot, így azt ismételni köteles a hallgató.

Amennyiben a pótlás sikertelen, úgy a hallgató - külön kérelem alapján - vizsgabizottság előtt
adhat számot tudásáról. Ha a követelményeknek ekkor sem tud megfelelni, akkor az adott
tárgyból kapott félévi érdemjegye elégtelen, s javítóvizsgát tehet.


felsőfokú szakmai képzés esetén
- gyakorlati jegy,
- beszámoló,
- kollokvium,
- szigorlat.
A hallgatók a képzés befejeztével (4 + 1 félév sikeres teljesítése után) záróvizsgát tesznek,
melynek során bizonyítják szakmai felkészültségüket mind elméleti, mind gyakorlati
szempontból.
A hallgató tudásának ellenőrzési formái az írásbeli és szóbeli kollokviumokon kívül:
- tanórai munka,
- otthoni munka.
A tanórai munka ellenőrzése történhet szóban és írásban, az otthoni munka írásban történik,
vagy valamely feladat gyakorlati megvalósítását jelenti.
Tanórai munka:
- beszélgetések szervezése,
- viták szervezése,
- gyakorlati feladat bemutatása.
Otthoni munka:
- esszék megírása,
- előadás anyagának elkészítése és bemutatása,
- önállóan, párban vagy csoportosan otthoni feladat kivitelezése, majd gyakorlati
bemutatása,
- projekt munkák elkészíttetése, bemutatása.
Ezek célja:
- motiválni és aktivizálni a hallgatót,
- a hallgatói önállóságot fejleszteni,

- a hallgatók szakmai, társas és személyes kompetenciáit fejleszteni.
Fontos, hogy a tanórai és otthoni értékelések során levont következtetések objektívek és
következetesek legyenek, a pedagógus számára megfelelő képet adjon a hallgatók
felkészültségéről, illetve a hallgatók számára is érthető, használható visszajelzést adjon.
3. A pedagógiai program módosításával, elfogadásával, érvényességével és
nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos intézkedések
A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia
program alapján.
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2009. szeptember 1. napjától 2012. január 31.
napjáig szól.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület
az iskola Minőségirányítási programjának megfelelően folyamatosan vizsgálja.
A szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban
megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
A 2009/2010. tanév során a tantestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes –
minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai
programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
- az iskola igazgatója,
- a tantestület bármely tagja,
- az iskola fenntartója.
A hallgatók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján
javasolhatják.
A pedagógiai program módosítását a tantestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával
válik érvényessé.

A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell
bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél
tekinthető meg:
- az iskola fenntartójánál,
- az iskola irattárában,
- az iskola könyvtárában,
- az iskola igazgatójánál,
- az iskola honlapján.

IV. ÖSSZEFOGLALÁS
Szakdolgozatomban az Afrikai – Magyar Egyesület Oktatási Központjának pedagógiai
program tervezetét készítettem el a rendelkezésemre álló információk alapján. A pedagógiai
program egy oktatási intézmény számára a legfontosabb dokumentum, így elkészítésének
során minden olyan törvényi szabályozást alapul vettem, mely ma Magyarországon az
oktatásban hatályos, és az intézmény tervezett képzésével összefügg. Ennek megfelelően
részletesen tanulmányoztam a felnőttképzésről-, a szakképzésről- és a közoktatásról szóló
törvényt.
Az AHU Oktatási Központjában tervezett szakképzés speciális, hiszen a hallgatók Afrikából
érkeznek hazánkba, konkrétabban a szubszaharai térség területéről. A pedagógiai program
elkészítéséhez részletesen tanulmányoztam az említett térség múltját, jelenét és jövőbeni
lehetőségeit oktatásügyük helyzetét tekintve. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok elemzése
során arra a következtetésre jutottam, hogy az AHU által tervezett képzést a (manapság egyre
szélesebb körben terjedő) kompetencia alapú oktatásra kell alapozni. A tervezett 4 + 1 féléves
tanulmányi idő során a hallgatókat olyan gyakorlatias képzésben kell részesíteni, mely valódi,
a gyakorlatban magabiztosan használható tudást biztosít számukra. Képessé kell tenniőket
arra, hogy összefüggéseiben lássák egy adott gazdaság m őködését, lássák az adott ország
gazdasági helyzete és a mezőgazdaság közötti kapcsolatot. Legyenek képesek szervezési
tevékenységeket végezni. Emellett az adott területen magabiztosan alkalmazzák elméleti és
gyakorlati tudásukat. Fontos mindemellett azon képességeik fejlesztése, melyek megléte
elengedhetetlen a másokkal való eredményes együttm őködéshez. Ezen fontos momentumok
okán döntöttem úgy, hogy pedagógiai program mellékleteinek egyik módszertani ajánlást
tartalmazzon a szakmai, társas és személyes kompetenciák fejlesztésének érdekében. A
kompetenciák fejlesztése ezen három területen együttesen kell, hogy megvalósuljon,
egymással párhuzamosan. Mind a tanítási órán, mind az otthoni felkészülés céljából kiadott
feladatok során arra kell törekedni, hogy a hallgatók képességeit azok komplex módon
fejlesszék.
Külön hangsúlyt kell fektetni a hallgatók azon képességének fejlesztésére, melynek megléte
biztosítja, hogy országukba hazatérve tudásukat a szakma gyakorlása mellett képesek lesznek
továbbadni. Az intézmény célja nem kizárólag szakemberek, hanem olyan szakemberek
képzése, akik azon túl, hogy birtokában vannak a fejlett technológiák alkalmazásának,
képesek azt hazájukban széles körben terjeszteni.

A pedagógiai program nevelési programjának elkészítéséhez elengedhetetlenül fontos volt a
leendő hallgatók vallására, kultúrájára nézve körültekintő vizsgálatokat végeznem. A
várhatóan keresztény, iszlám, hindu és esetleg egyéb törzsi vallású hallgatók világnézete,
kultúrája, mindennapi szokásai jelentősen eltérnek. Ebből adódóan konfliktusok alakulhatnak
ki közöttük. Ennek megelőzése, illetve az iskolában és a kollégiumban a harmónikus légkör
megteremtése érdekében ezen speciális jellemzőket alapvetően figyelembe kell venni, erre
vonatkozóan szabályokat szükséges felállítani. Meg kell adni annak lehetőségét, hogy a
hallgatók vallásaikat gyakorolhassák, ünnepeiket a lehetőségekhez mérten megtarthassák,
mindennapi szokásaikról ne kelljen lemondaniuk.
Az intézmény nem kizárólag a hallgatók közötti konfliktusok megelőzésére törekszik, hanem
az iskola és a környezete közötti jó viszony kialakítására is. Ennek érdekében már idén (2008-
ban) több programot szervezett hazánkban, mellyel tulajdonképpen a kulturális
különbözőségekből eredő másság elfogadását kívánja elősegíteni.
Reményeim szerint a 2009-ben elinduló szakképzés oktató-nevelő munkája során az általam
elkészített, de még kiegészítésre szoruló pedagógiai program használható dokumentum lesz.
Ezzel talán hozzájárulok, hogy egy eredményes afrikai mezőgazdasági szakemberképzés
vegye kezdetét az Afrikai – Magyar Egyesület Oktatási Központjában.

Az adományokat az alábbi bankszámlaszámokra várjuk:

CIB Bank Zrt.

HUF HU85 1070 0378 4470 6104 5110 0005
EUR HU22 1070 0378 4470 6104 5010 0002
USD HU43 1070 0378 4470 6104 5000 0005

SWIFT kód: CIBHHUHB

Fotók: