WHAT DO YOU THINK ABOUT AFROCENTRIC VISION?
(konferencia előadás / a conference paper – African Globalities/Global Africans, 4th Pécs African Studies Conference, 9-10 June 2016)

Írta: Biernaczky Szilárd

Az ókori görögök, még inkább Hegel óta tudjuk, mind a gondolkodás, mind a tettek mezején tézisek és antitézisek, majd szerencsés esetben szintézisek mentén, azok formájában zajlanak az eszmék, elgondolások megfogalmazásai, a fölöttük keletkező viták, a mindennapi vagy a történelmi dimenziójú események. Azt is tudjuk, hogy a szintézisek sok esetben igen nehezen születnek meg, mi több, sok esetben tézisek és antitézisek sorozatai küszködnek egymással hosszú időn át a szintézis megteremtésének reménye nélkül. És hogy kaput nyissunk persze máshová: ez az ókori eredetű szillogizmus mint gondolkodási modell persze sok esetben nem elegendő a ránk zúduló reális és gondolati valóság értelmezéséhez.

Írta: Dr. Turóczi Ildikó, az AHU Medical Team tagja

Két évvel ezelőtt, 2013-ban, amikor hat hónapon át itt éltem Esuban, pontosan tudtam a „kenyeres” napokat. Az itt élő muszlimok és én voltunk az állandó vevők, a helybéliek inkább a kukoricalisztből főzött fufut preferálták. A bevándorolt fuláni és hausza muszlimok az összlakosság felét jelentik, és úgy tűnt, hogy a heti két nap a teljes kenyérszükségletet lefedi. Ezért gondoltam kissé merész vállalkozásnak az újonnan létesített, folyamatosan működő pékséget.

Tulajdonosa és vezetője, Amadu Lolika, egy másik északnyugat-kameruni tartományból települt át családostól. Monogám házasságban él, felesége és négy iskolás gyermeke van. Kérdéseimre szívesen válaszolt.

Írta: Dr. Turóczi Ildikó, az AHU Medical Team tagja

Wung Emmanuel Esu leghíresebb hagyományos orvosa. Története mesés, gyerekkorában lett a szellemek kiválasztottja, beavatása általuk történt, gyógyászati ismeretét is tőlük kapta. Hat-hét éves lehetett, mondja, amikor megszólították a szellemek: egy idős asszonyt küldtek hozzá, aki a folyóhoz vezette; itt több, hasonló korú asszony várt rá, akik a folyóba merítették és benne tartották három napig, majd 10 éven át a szellemek minden éjjel meglátogatták, az orvoslás tudományára tanították, füvek és gyógyhatású növénykombinációk titkait árulták el neki. 17 éves korában kezdett gyógyítani. A szellemekkel való kommunikáció közvetlen, transzállapotot nem igényel, mondja; a gyógyításhoz szükséges anyagokat személyesen gyűjti össze a kameruni és a nigériai erdőkből és szavannákról. A gyógyhatású növényeket a szellemek mutatták meg neki, útjain ők kísérték és kísérik. A füvek nevét nem tudja, de felismeri őket.

Írta: Dr. Turóczi Ildikó, az AHU Medical Team tagja

hagyomas orvosok1Míg Esu egyetlen állami kórházában öt egészségügyi alkalmazott látja el a harmincezres közösség betegeit, addig a hagyományos orvosok (natív doktorok) száma meghaladja az ötvenet. Ők azok, akik a szellemvilág segítségével vályogtéglás „templomokban” gyógyítanak, a gyógyító szellem invokálására különféle tárgyakat (lófarkat, bivalyszarvat) használnak, nekik pálmabort, állatot (kakast, disznót) áldoznak. Amulettek és gyógyító porok segítségével kúrálnak, a gyógyító szert szárított és porrá zúzott füvekből nyerik. Ezeket megnevezni ritkán tudják, adagolásuk, gyógyhatásuk ismeretét örökölték, vagy más hagyományos orvostól tanulták. Leginkább porkeveréket használnak, a keserű porokat mézzel édesítik. A gyógyhatásúnak vélt port gyakran keverik pálmaolajba, az így nyert kenőcs állagú szert pedig a fájdalmas testrész(ek)en pengével ejtett felszínes vagy mélyebb vágásokra/sebekre kenik, ami gyakran vezet a testrész elgennyesedéséhez, halálos kimenetelű vérmérgezéshez.

Írta: Dr. Turóczi Ildikó, az AHU Medical Team tagja

A kameruni börtönökről egyik kollégám mesélt, aki két hónapig ült Wumban (Északnyugat-Kamerun), a városi fogdában. Őt lopással gyanúsították, a gyanú alapján elzárták, az ügyet két hónapig vizsgálták, majd felmentették és elengedték. Másik kollégám, akit okirat hamisítással vádoltak, inkább öngyilkos lett, mintsem bezárják, ugyanis legtöbb esetben a gyanúsított a fogdából védekezik, és csak akkor engedik szabadlábra, ha ártatlannak bizonyul, vagy ha letöltötte büntetését.
Hogy pontosabb képet formálhassak a kameruni börtönállapotokról, az Esuhoz legközelebb eső fogdába, a wumi börtönbe látogattam.

bortonviszonyok

A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak támogatásai kapcsán egy egész tudományágat járatnak le

Írta: Biernaczky Szilárd
(Megjelent: Magyar Nemzet, 2016, május 2, hétfő, 8. old.)

 

Ág is húzza ezt a „mesebelinek” titulált Afrikát, már a mi térfelünkről nézve. Hiszen ugyan a tavaly késő ősszel majd 150 évnyi próbálkozások után végre az MTA kilencedik (gazdasági és jogi) osztályán létrejött egy afrikai albizottság, vagyis az afrikanisztika bebocsátást nyert a magas Akadémia falai közé. Most azonban a médiának a Pallas Athéné Alapítvány pályázói közül sikerült éppen a legkisebbet és persze a legzsengébbet, bár éppen a leginkább támogatásra méltót kiválasztania, és a csekélyke támogatási összegeken erőnek erejével felháborodva a fenekébe rúgni a labdát.

Írta: Biernaczky Szilárd

Nem vitatjuk egyetlen pillanatra sem, hogy a magyar afrikai kutatások kiemelkedő alakja: Magyar László (1818–1864). Életműve azonban torzó maradt: magyarul és németül is megjelent nagyjelentőségű könyvének (bizonyos utalások szerint az elsőnek kétszeres terjedelmében elkészült) folytatása sajnos nyomorúságos halálát követően Angolában lángok martaléka lett.

Torday Emil (1875–1931) élete is rövidre sikerült. Azonban kiteljesedett életműve (8 könyv és kb. 100 publikáció, valamint igen nagy értékű néprajzi gyűjtemény és fotóanyag), amely minden bizonnyal a magyar afrikanisztika legmagasabb csúcsát képviseli, napjainkra valóságos reneszánszát éli a világban. Hiszen John Mack, a British Museum egykori kurátora (ma egyetemi professzor) 1990-ben egy igen sikeres kiállítást rendezett honfitársunknak a jeles angol kulturális intézményben őrzött afrikai tárgyi néprajzi anyagából.