A szimbólumok, mint a tudás hordozói - 3. rész
Írta: Afrikai Szabóság
Kultúra és szimbólum - A múlt megelevenedik
A világon megannyi szimbólum (jelkép) található. Mindben közös, hogy merítenek az ősi gyökerekből, és egy nép történelme, kollektív tudása, kultúrája él tovább a jelképekben. Így hát minden nép szimbolikájának megvan a maga jellegzetessége. Az ashantik éppúgy hozzá rakták saját gyökerüket a szimbólumokhoz, mint a kínai, vagy egyiptomi emberek. Szeretnék egy rövidke időre bepillantást nyújtani és elkalauzolni titeket az adinkra szimbólumok és az ashantik rejtett kis zugába. Egy kis utazásra invitálni titeket Nyugat - Afrikába Ghána és Elefántcsontpart vidékére.
Afrika egy szegletének ősi művészete 2. rész
Írta: Afrikai Szabóság
A ruha mindig fontos szerepet töltött 
be az ember életében. Azon túl, hogy védelmet nyújt, az önkifejezés egy nagyszerű eszköze. Az ashantik (akan népcsoport) az adinkra szimbólumokkal emelték ezt igazán művészi szintre. A tudatos öltözködéssel átadják személyiségük esszenciáját, a múlt tudását hordozzák a jelenben, kiegészítve azt a mai kor divatjával.
Jelek rajtunk és ami mögötte van 1. rész
Írta: Afrikai Szabóság
Sokan sokféle módon használják a szimbólumokat önkifejezésre, tudás átadására, tapasztalás vagy érzés megörökítésre. Történhet ez egy márka viselésével, amivel kifejezzük sportos énünket például egy Nike vagy Adidas ruhával. Megmutathatjuk, mennyire vagyunk sikkesek egy Chanel öltözetben.
A SALAM (HAD)MŰVELET
GROSS, Kuno – ROLKE, Michael – ZBORAY, András: Operation SALAM. László Almásy’s most daring Mission in the Desert War (Almásy László legmerészebb missziója a sivatagi háborúban), 2013, München, Belleville Verlag Michael Farin, 410 old., nagyszámú színes és fekete-fehér fotóval, térképmellékletekkel, grafikai dokumentumokkal)
Írta: Biernaczky Szilárd
Amerikában és főleg az Egyesült Államokban ma is a legnépszerűbb, legismertebb magyar Kossuth Lajos (lásd Várdy Béla könyvét: Az amerikai magyarság élete és az óhaza, 2005, Budapest, dMunus Magyar Egyetemi Kiadó). A nagyvilágban persze Puskás Öcsi neve még Kossuth Lajosénál is ismertebb. Sok helyütt tudnak persze Benyovszkyról is, valós vagy inkább csak vélt madagaszkári királysága folytán. Ki gondolná, hogy az „angol beteg” lassanként csatlakozhat hozzájuk. Még ha a világháborúban vitt szerepe (Rommel seregével Líbiában), illetve feltételezett „melegsége” vélhetően többekben bizonytalan érzéseket is támaszt személyével kapcsolatban. Hiszen az interneten a róla olvasható (angol, francia, olasz, spanyol, lengyel, orosz, sőt, arab stb. nyelvű) cikkek, információk, blogok hovatovább a legnépszerűbb (magyar) témák közé emelik részben igaz, nagyobbrészt azonban fiktív élettörténeti mozzanatait az Ondaatje-regény és a belőle készült film nyomán (Michael Ondaatje: Az angol beteg, 1997, film: 1996, rendezte: Anthony Minghella).
MINDENKI EGYFORMÁN KÜLÖNBÖZŐ
Balázs Judit: Mindenki Egyformán Különböző. Rendhagyó útikönyv Egyiptomról, 2014, Sopron, Nyugat-Magyarországi Egyetem, 226 old. + 5 színes tábla.
A kritikát írta: Matus János, Professzor Emeritus (DS), (volt ENSZ diplomata)
A könyv címe filozófiai mélységű eszmefuttatásokat sejtet, az olvasó azonban nagyon is hétköznapi élethelyzetekkel és a belőlük adódó problémák gyakorlatias megoldásával találkozik Balázs Judit könyvében, amely a tartalmát tekintve egy éles szemű és az apró részletek iránt különleges érzékenységet tanúsító külföldi egyiptomi kalandjaként is jellemezhető.
Távol Afrikától?
Írta: Biernaczky Szilárd
(A Valóság Szerk. által előkészített szöveg)
Második versenyfutás egy földrészért: mégpedig a világ fejlődéséből hosszú időn át (a 14. századtól szinte a legutóbbi időkig) kimaradt kontinens mindennemű kifosztása érdekében – erről szól ma már a világmédia ezernyi híradása. Kína, India, Japán és Brazília után az USA is felébredt, és gyorsított (sőt, olyasmi is hírlik, hogy 300 millió kínait akarnak telepíteni Afrikába).
S tegnap még azt írhattam volna le, hogy Magyarország pedig szokás szerint – Adyval szólva – aluszik. (Ahogy a vén Európa is későn kezdett ébredezni a nagy versenyfutásban – mondják legalábbis az okosak.) A minap azonban kiderült, a hazai külügyérek (hosszú évtizedek vajúdása nyomán) egyben „kereskedők” is lettek. Másrészt – meghosszabbodván a 2013-as budapesti Africa Forum lendülete – újraalakult az egykori Afrika főosztály. Több szubszaharai afrikai országban terveznek követségeket újra megnyitni, és az ITD helyére újraszervezett Magyar Kereskedőház már többfelé be is tette a lábát a földrészre. Mintegy megirigyelvén a Magyar Afrika Társaság (korábban Afrikai–Magyar Egyesület) 6-7 évvel korábban megkezdett tevékenységét.