A barátságos ajándék átadásra 2012 január 23.-án került sor. Először a 47, 2-6 éves kor közötti gyermeknek francia és arab foglalkoztatást biztosító  Nourde óvodában jártak munkatársaink, Szilasi Ildikó Hermina afrikanista és Lantai-Csont Gergely fotográfus. Ide kerültek a kisméretű füzetek és a tollak egy része. A nagyméretű füzetek pedig Fatou Blaise Diagne-nek, az Ecole Pikine 16 általános iskola igazgatónőjének kerültek átadásra. „Az általános iskolai oktatás ingyenes Szenegálban. Az állam gondoskodik a tanárok fizetéséről, az épület karbantartásáról. Ugyanakkor vannak bizonyos költségek, például az őrzés- védés, a takarítás és egyéb tanulmányi programok- amelyekhez nem járul hozzá az állam. Így minden évben a szülői tantestület önkéntes alapú gyűjtést szervez. Egy szülő átlagosan 2000 cfa-val – azaz 1000 forinttal- járul hozzá a közös budgethez. Az így összegyűlt pénz fedezi a fenti költségeket.”- mondta el Diagne asszony. „Itt, Guediawaye negyedben elmondható, hogy szinte kivétel nélkül, minden gyermek nehéz anyagi körülmények között él. Ezért is fontos minden támogatás. Ha csak egy darab zászlót, vagy füzetet hoztatok volna, annak is nagyon örülnénk. Minden igyekezet, segítő szándék hatalmas érték. Pedagógiai szempontból pedig fontosnak érzem, hogy Magyarországról hallhatnak a gyerekek. Diákjaink nagyon érdeklődőek, és néhány biztosan utána fognak olvasni Magyarországnak az Internetet. Szerencsére az iskolánkban számítástechnika terem működik, ahol ezt megtehetik.”- összegezte véleményét az igazgató asszony.

Ma-gyar-zász-ló! Ma-gyar-zász-ló! Ma-gyar-zász-ló!- ismételték a Nourde óvoda széparcú óvodásai. A szenegáli főváros, Dakar Guediawaye negyedében található óvodásai csillogó, tágra nyílt szemekkel és kissé megilletődve vették át az Afrikai-Magyar Egyesület és Lantai-Csont Gergely által gyűjtött és felajánlott iskolaszerekből - füzetekből és tollakból - álló csomagot.  A füzetek mellet egy-egy kisméretű magyar zászlót is kaptak a gyerkőcök - hadd vigyék Magyarország hírét Dakarban!

Tovább a cikkre>>

117 éve, hogy a muridizmus alapítóját, Ahmadou Bambát (1850-1927) vallási popularizmusa miatt a francia gyarmati kormányzat 1895 szeptember 5.-én száműzte Gabonba. A szentként tisztelt vallási vezető isteni lényét rengeteg mítosz övezi. A legenda szerint négy hónaposan már járni és beszélni tudott. Már gyermekkorában kitűnt furcsa életvitelével: amikor csak tehette olvasott, írt és imádkozott. Szülei szigorú iszlám oktatásban részesítették, Mauritániába küldték, ahol szúfiktól tanult. A világi javak nem érdekelték, mindig Isten közelségét kereste. 14 éves korában irodalmi arabsággal megírta egyik főművét, a Korán újraértelmezésével általa alapított murid vallás egyik legfontosabb bölcsességeit, tanlításait tartalmazó kötetét, melynek címe: Massalik- Al – Jinan Huqqa-L- Bukau. (Utazások a Paradicsomba). Hét éves gaboni (1895-1908) és további öt éves mauritániai (1903-1907) száműzetését számos, a muridok számára meghatározó misztikus történet veszi körül. Feljegyzések, festmények, művészeti alkotások idézik azokat a csodálatos dolgokat, amelyeket Ahmadou Bamba tett: megszelidítette az éhes oroszlánt, amellyel fogvatartói összezárták. Imaszőnyegével a víz felett lebegve imádkozott, amikor a franciák megakadályozták abban, hogy imádkozhasson. Tanításai, csodálatos történetei által már életében is rengeteg hívet gyűjtött maga köré. Egyik legelső, legbuzgóbb és áldozatkészebb hű követője Ibrahima Fall volt, akinek életútja, személyisége erős hatást gyakorolt a murid hívőkre.

Az egyetlen, ikonná vált, Ahmadou Bambát megörökítő fotó.

Ahmadou Bamba az üdvözölés útjaként a szorgalmas, kemény munkát, és a vallási vezető – marabu- áldozatkész követését jelölte meg. A muridok hittel követik marabuikat, Ahmadou Bamba egyenesági leszármazottait, akik megörökölték Ahmadou Bamba képességeit: spiritualizmusát, vallási miszticizmusát, Istenhez való közelségét. A murid vallás központjaként 1887-ben Ahmadou Bamba 165 km-re Szenegál fővárosától, Dakartól Szent Város alapított: Toubát. A toubai Nagy Mecsetben kerül sor  minden évben a toubai zarándoklatra, amely során a muridok a vallási vezetők sírhelyeihez zarándokolnak. A becsült számadatok szerint  2-3 millió zarándok érkezik a Szent Városba évente, ahol sem dohányárut, sem cigarettát nem lehet kapni, nincs szórakozóhely, tilos a szerencsejáték, a nők kötelező viselete a hosszúszoknya és a fejkendő, a vízellátás és a föld pedig ingyenes.

A 300.000-es lakosságú Touba városban 52 mecset működik. A zarándoklat legfontosabb helyszíne az Ahmadou Bamba és fiainak sírhelyét is őrző Nagy Mecset, amely 40 évig épült és 1963-ban készült el. Az Afrika egyik legnagyobb és leggyönyörűbb mecsetjeként is számon tartott épületet 5 minaret és 3 dóm gazdagítja. Legmagasabb minaretje nem kevesebb, mint 87 méteres és Ibrahima Fall után Lamp Fallnak hívják.

Zarándokok a toubai Nagy Mecset előtt (Fotó: Lantai-Csont Gergely)

A Toubai Zarándoklat során több napon át hívők százezrei érkeznek a mecsetbe, illetve egyéb zarándokhelyekre, például Ibrahima Fall sírhelyét tartalmazó temetőbe és a könyvtárba.  A muridok hite szerint a vallási vezetők sírhelyeinek megérintése jó szerencsét hoz, az ott elmondott ima, kérés, meghallgatásra talál, a zarándok útja áldottá válik. Ezért a hívők akár órákig tartó sorban állás után, némelyek érzelmileg túlfűtött állapotban, némelyek egyenesen transzban vagy extázisban érkeznek a sírhelyekhez.

Touba városa a maga különös hangulatával, lovasszekereivel, zsibongó, színes forgatagával életre szóló élményt jelenthet az oda látogatónak. A város biztonságos, és a toubai zarándoklat idején az étel és szállás mindenkinek ingyenes, természetesen az fontos, hogy egy helyi vezetővel érkezzen az oda látogató, aki kiismeri magát a helyi kulturális és vallási környezetben. A marabuk gondoskodnak a látogatók élelmezéséről, több ezer marhát vágnak a zarándoklat idején. A vallási vezetők a kiadásokat tanlítványaik önkéntes hozzájárulásaiból fedezik: ki élelmiszerrel, ki pénzzel járul hozzá a költségek fedezéséhez, lehetőségeihez mérten.

Vissza az időben: munkatársaink lovasszekéren Toubában

Az odautazók a marabuk leghűebb követőivel, az úgynevezett Baye Fallokkal is találkozhatnak, akik Ibrahima Fall mintájára rasta tincseket hordanak, puritán életet élnek és a marabuk képeivel díszített nyakbafüggőkkel illetve gri-grikkel,  védő talizmánokkal vannak felvértezve.

Táncoló Baye Fall  (Fotó: Lantai –Csont Gergely)